Értékelés: Böszörményi Gyula - Ambrózy báró esetei I.: Leányrablás Budapesten

"Ha akkor hallgatok az ösztöneimre, és sarkon fordulva elrohanok, egészen másként alakult volna az életem. 
Én azonban nem fordultam sarkon, és nem rohantam el."

Fülszöveg:

1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord...

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 335

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 386 gr

ISBN: 9789633734407

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2015

Árukód: 2586993 / 1142223

Sorozat: VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK

Az elején nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy biztos kell-e nekem ez a könyv. Hisz valamilyen szinten nagyon kíváncsivá tette a fantáziámat, főleg amekkora rajongó táborral rendelkezik ez a sorozat. Rengeteg véleményt olvastam róla ismerőstől és ismeretlentől is  egyaránt. Majd egy kedves illető, akinek véleményére valamennyire adok is azt mondta, hogy szerinte nagyon jó könyv és ő bátran ajánlja, így belevágtam és úgy döntöttem elfogom olvasni. Viszont így a végére érve kellemesen csalódtam és azt hiszem most már bánom, hogy eddig húztam az olvasását. Azt pedig végképp, hogy még magam sem tudom mikor tudom megvenni a folytatását. Szóval feladtam magamnak a leckét..újra...

Borító:

Egyszerűen imádom. Kimondottan ez volt az első ami megfogott a könyvben kinézete és a könyvön lévő "karcok" tökéletesen mutatják, hogy ez a könyv egy régebbi korban játszódik, amelyet a fülszöveg utána el is árul, hisz már ott megjelenik a két bűvös évszám 1896 és 1900. Őszintén én nagyon imádom ezt az időszakot és persze miután megláttam a polcokon és utána már mindig vonzott magához. A lány a történelmet is szóval ilyen téren nagyon örültem neki. Hisz ha bármi másról Sissy hercegnőről már csak tudjuk, hogy hova érkeztünk (igen tudom, hogy 1898-ban meghalt, de a könyv elsőnek 1896-ban kezdődik). A címből pedig már egyből tudjuk, hogy milyen izgalmas dologban lesz részünk. 

Személyes véleményem:

Miután így kicsit belegondoltam, hogy mennyire bánom, hogy még csak most kezdtem bele, így egyre jobban kezdtem rájönni, hogy talán mégsem követtem el nagy hibát. Hisz bármennyire is imádom most nem vagyok abban biztos, hogy évekkel ezelőtt (elég csak két évvel előrébb menni) akkor is tetszett volna. Hisz akkoriban a fantasy és a szerelmes tini regényekben kifogyott a szeretetem. Ez a könyv meg, ha belegondolunk mégiscsak krimi, amik irányában még csak az utolsó pár hónapban kezdek kacsingatni. Szóval ebből kifolyólag most már örülök, hogy most kezdtem neki, hisz újabb kedvenc könyvet avattam és nagyon szomorú lennék, ha az miatt nem tudnék valamire jó szemmel nézni, mert épp rossz időben olvastam. Ami pedig nagyon megfogott a könyvben az pedig az, hogy erre tényleg azt tudom mondani, hogy a régi időben játszódik és nemcsak egy mondvacsinált történelmi könyv. Mikor először megláttam, hogy nemcsak elhelyezte egy időben ezt az egészet, hanem ténylegesen is használta az akkori emberek nyelvezetét mind az úri emberekét, mind a cselédekét úgy éreztem végre egy könyv, ami nem csak megírva lett, hanem tényleges utánajárás és időráfordítás mellett készült. A másik még ami kimondottan tetszett, hogy alul volt lábjegyzet és, ha valamit nem értettél vagy valaki személyét megkellett magyarázni akkor elég volt csak a lap aljára nézni. Ennek pedig nagyon örültem.

Viszont persze ennek is voltak hibái, hisz bármennyire is mozgalmas volt a könyv és teli volt eseményekkel néhol nagyon zavart, hogy mindent Mili mesél el nekünk. Valahogy elértünk egy olyan eseményhez, ahol ott sem volt és hirtelen nem értettem ki meséli  a történetet, majd egy idő után rájöttem, hogy Mili és ekkor zavarodtam össze e téren egy kicsit.

Magáról a könyvről:

Mint ahogy a fülszöveg is utal rá már az elején bekapcsolódunk az 1896-os millenniumi ünnepségbe méghozzá nem mással, mint az akkor 16 éves, erdélyi Hangay Emma kisasszonnyal. Akivel kezdődik minden legalábbis itt még azt hisszük, hogy vele kezdődik minden. Miután Emmát egy akkor már elég ismerős ember segítségével elrabolják. Történik egy kisebb ugrás és elugrunk Erdélybe Milihez és az édesapjához, akik egy távíratott kaptak igaz pár évvel korábban íródott, de egy reménysugár volt számukra és mint minden aggódó szülő és testvér egyértelmű, hogy megpróbálnak ennek a reménynek utána járni, hogy viszont lássák a szeretett lányt és testvért.

Mili felutazik a nagynénjéhez Pestre ugyanoda ahol négy évvel ezelőtt testvére is jelenlétét tette. Majd ezután újra beindulnak az események. Nagyon tetszett, hogy egyszerre két évben is mutatta a cselekményeket (vagy ha mondhatjuk akkor háromba) és sokkal jobban megérthettük, hogy kivel mi történik. Imádtam, hogy fordulatos volt, azt viszont sajnáltam, hogy hiába visz egy kriminek mondható fonalat, annyira nem tűnt kriminek. Persze, ha évekkel ezelőtt olvasom akkor már lehet nekem ez is sok lett volna, de most így kicsit keveslem. Értem én, hogy Ambrózy báró mennyi helyszínen ott járt és, hogy mennyi rejtélyt fejtetett meg, de konkrétan már imádkoztam, hogy Mili legyen bátor és szökjön meg a villából egy kis időre. De ettől, ha eltekintünk minden nagyon tökéletes volt. Ennél több hibát még, ha kerestem se tudtam volna találni, hisz nem igazán van. A nyelvezete mindent visz. Igényes, utánajárt és tökéletesen megírt könyv. Egyszerűen ilyen téren sem tudok belekötni. Minden megvolt magyarázva és fennhagyta  a kíváncsiságot. 

Viszont nem szeretnék nagyon sokat elárulni a történetről, hisz akkor elvenném a kedveteket tőle, mert túl sok mindent megtudnátok. Szóval meghagylak titeket annyiban, hogy egy tökéletesen, kidolgozott és igényes könyvet vesztek a kezetekben, ha Böszörményi Gyula könyvét veszitek le a könyvesboltok polcairól.

Kedvenc idézetek:

"Úrilányhoz illő szemérmességem az utóbbi napokban halkan sírdogálva tudatom legmélyére húzódott vissza…"

"– Tessék nekem elhinni, professzor úr, hogy olyan normális vagyok, amilyen normális csak egy marosvásárhelyi lány lehet – Budapesten."

"A viselkedése cseppet sem rátarti, fennhéjázó vagy pökhendi. Dehogy! Ambrózy báró tiszta szívből, lelke legmélyéig hitte, hogy a szoknyát viselő személyek, különösen, ha még nem töltötték be az ötvenet, mind ostobák."

"-Hangay Emília vagyok, szolgálatára az uraknak.

– Noh , hát hisz egész rendben van a kicsike! – hökkent meg Detrich felügyelő. – Minek tartják egyáltalán bezár….
Oh, azt a leborult ántikrisztusát neki, már értem!"

"Nehéz volna? – bámultam rá elkerekedő szemmel, majd fél kézzel néhányszor megemeltem az ölemben heverő kötetet. – Nem, uram, én egész könnyen elbírok vele. "

"A fiatalember bambán bámult vissza rám. Először láthatóan fel sem fogta a tényt, hogy épp ki lett gúnyolva. Ám mikor az ablaknál ülő idős hölgy (összesen csak mi hárman voltunk a kupéban) halkan felnevetett, végre leesett neki a papírkoronás. – Oh, nem a súlyára gondoltam – mondta a fiatalember, s arcát haragos pír öntötte el."

"– Uram, ön engem ostoba csitrinek néz, ami természetesen szíve joga – mondtam. – Csakhogy engem jelenleg fikarcnyit sem érdekelnek a maga úri kaszinóban felszedett, ostoba előítéletei!"

Ha egy kicsit is felkeltettem az érdeklődésed, itt tudod megvásárolni:

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei I. - Leányrablás Budapesten💕💕

Köszönöm, hogy itt jártatok,

Xoxo, Patti. 😊😊