Értékelés - Fazekas László - Ébredés az alkonyatra

„– Evan! A szerelem bolondság. Önök mind a ketten bolondok, és pont ettől lesz szép ez a sivár élet! Megkeressük azt a személyt, aki ugyanolyan bolond, mint mi magunk. Majd nekivágunk az ismeretlennek, hogy aztán kalandok ezrein át, a pályánk végére érve, elengedjük a kormányt és mosollyal az arcunkon fejezzük be ezt a küldetést, amit az élet szabott ránk” Fülszöveg: Evan vakító fényre ébredt, forgott vele a világ. Madárcsicsergést hallott. -Madárcsicsergés?-nem hitt a fülének. Bár még meglehetősen homályosan látott, de egészen biztos volt benne, hogy felhőket lát. -Felhők? Hol vagyok? – kérdezte mintegy magától, miközben órájához kapott. -Letti, Letti! Válaszolj! Áhh, lemerült… Masszírozta meg a sajgó vállát, rettenetesen szédült. Pár pillanaton belül azonban összekapta magát és felült kényelmes ágyából. Arcát meleg szellő csapta meg. Maga elé nézett. -De hiszen ez a szarkófág! – Látása egyre élesebb lett. -Ez pedig a Föld! – vágott bele a felismerés. – Jaj ne! M...