A valóságon túl

A fiúknak, akiket valaha szerettem. Bevallom ő szint é n kicsit féltem t ő le. Hisz mint ahogy gondolom, tudjátok a könyvet nagyon imádtam és irtózatosan féltem attól, hogy lerontja a film a véleményemet. De éppen ellenkez ő leg t ö rt é nt. Nagyon tetszett a film. Persze nem hasonlítható a könyvhöz kimondottan hisz mégis csak más, mint ahogy elképzelem, de egyáltalán nem csalódtam. Ugyanúgy megvolt az a cuki, édes dolog, mint amit a könyv olvasása közben éreztem. A szereplők között nem mindenkivel voltam megelégedve, hisz Margo karakterét én kicsit máshogy képzeltem el főleg küls ő leg. Meg azért kicsit helyesebbnek képzeltem Petert is, de ettől függetlenül jó filmet hoztak össze. Persze jó anyagból el is várható. Remélem a második rész is elkészül, hisz nagyon kíváncsi vagyok, hogy azt is képesek-e lesznek ennyire jól összehozni. De röviden a történetről hátha van olyan emberi lény, aki még soha nem hallott erről a könyvről. A főszereplő Lara ...

Ez az értékelésem kicsit más lesz, mint a többi és nem azért, mert ennél a könyvnél már a címbe és a fülszövegbe szerelmes lettem, hanem…ááá nem lövöm le a poént, pörgessetek lejjebb és megtudjátok ;) Fülszöveg Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba. Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint a...