Értékelés: Benyák Zoltán - Requiem 3.

„A szívhangok hármasa már nemcsak úgy szólt, mint a múlt nyár balladája, de úgy is, mint a jövő még meg nem írt slágere.” Személyes véleményem: Huh volt itt azért kérem szépen minden. Nagyon ütős volt a harmadik rész is, hisz ott kezdődött el, ahol az előző rész abbamaradt. Amikor elkezdtem a Requiem sorozatot olvasni nem is hittem volna, hogy ennyire fogom szeretni, de jó ilyenkor kellemesen csalódni. Magáról a könyvről: A híd felrobbant. Paradiso el lett zárva a külvilágtól. Az elején még érdekes volt az elzárt sziget a külvilág számára, de aztán szépen lassan a rivaldafény eltűnt a város körül és a lakók magukra maradtak. Bár szerették volna kiszabadítani a lakókat, de Vernon azt az információt adta, hogy senki nem szeretné elhagyni a települést. A lakók foglyok voltak. A polgármester foglyai. Magukra maradtak. Wellsé voltak az újságok és a rádió és természetesen az egész város. Mindentől megfosztotta őket. A bűnözés növekedett, az öngyilkosok száma egyre csak gyarapodot...