A valóságon túl

„De az élet nem így működik. A világ elhatározta, hogy összeszabdal :annyi sebet ejt rajtam, hogy végül nem marad rajtam semmi, amit épnek lehetne tekinteni.” Fülszöveg: Amikor először pillantottam meg Jasmine Greene-t, olyan hatással volt rám, mint a hűs, simogató esőcseppek egy forró napon. Én voltam a félénk, visszahúzódó zenész, ő az iskola koronázatlan királynőjeként tündökölt. Nem volt bennünk semmi közös, csak a zenénk és a szívünket gyötrő magány. Volt valami a szemében, ami azt sugallta, hogy a mosolya nem mindig őszinte. Volt valami a hangjában, ami megadta nekem a reményt valamire, amire mindig is vágytam. Aztán egyszer csak eltűnt az életemből. Gyorsan és váratlanul, akár egy villanás. Egy örökkévalóság után újra találkoztunk. Ott állt előttem a New Orleans-i utcán. Megváltozott. Akárcsak én. Hideggé tett bennünket az élet. Keménnyé. Elszigeteltté. De bármennyire is különböztünk egymástól, a darabokra tört lényem meglátta benne a magányosságot. V...

„Minél többet szeretsz, és minél több szeretetben van részed, annál erősebb vagy.” Fülszöveg: Gwen Anders sebhelyekkel, kérges szívvel élte túl a nehéz gyerekkort. Elégedetten végzi a munkáját: a menő New York-i klubot, az Eighty-Eighth Floort menedzseli. Az ő története nem azzal ér véget, hogy "boldogan éltek, míg meg nem haltak". Fenébe a tündérmesékkel! Amúgy sem hisz az ilyesmiben. Amíg meg nem ismerkedik JC-vel. A gazdag, megnyerő playboy a legszexisebb férfi, akit Gwen valaha látott, de őt nem érdekli az éjszakai kalandor. Ám amikor egy családi tragédia kis híján az összeomlás szélére sodorja, JC az, aki új túlélési trükköt tanít neki, mely elemi ösztönökre és vágyakra épül. JC kötöttségektől mentes leckéi arra kényszerítik Gwent, hogy lemondjon az irányításról. A gondosan felhúzott falak lassan összeomlanak körülötte. Gwen csodálatos világot fedez fel a börtönén túl. A szabadság megrészegíti - és halálra rémíti. Amikor rájön, hogy érez valamit JC ir...

„Levegő felettem, föld alattam, víz, te lebegő, tűz, te lobogó, négy élem, légy velem. A kezedbe teszem a lelkemet. Mindenestül a tiéd vagyok.” Fülszöveg: Engem az érzelmeim vezéreltek, ő fásult volt és közönyös. Én álmodoztam, ő rémálmokban élt. Én gyakran sírtam, neki nem voltak könnyei. Bár jégből volt a szíve, voltak röpke percek, amikor összekapcsolódott a pillantásunk és megláttuk egymás lelkében a titkokat, és amikor az ajka megízlelte a lelkemet mardosó félelmeket, én pedig magamba szívtam az ő fájdalmát. Néha még azt is elképzeltük, milyen lenne egymást szeretni, de a közénk furakodó, csúf valóság rendre a földre kényszerített minket. Nem tudta, hogyan kell szeretni, és ugyanezt rólam is el lehetett mondani. Mégis... ha esélyt kapnék arra, hogy újra szerethessek, ismét őt választanám. Még akkor is, ha tudnám, hogy fájni fog. Még akkor is, ha újra és újra földhöz vágna bennünket a gravitáció. Lucy és Graham szívbe markoló története megmutatja, milye...