A valóságon túl

  „A gyermekkor egy nagyon érzékeny szakasz, és az ott szerzett sebeink nagyon sokáig velünk maradnak. Mindenki cipel magával ilyen sebeket, a kérdés csak az, mennyire mélyek ezek a sebek, vagy az illető mennyire tudja őket feldolgozni.” Ez már a harmadik könyvem volt Emma ZR tollából, és azt kell mondanom, egyre biztosabb vagyok benne, hogy az írónő egyszerűen képtelen csalódást okozni. Ritka az, amikor egy szerző ennyire különböző stílusokban és történetekben is meg tudja találni azt a hangot, ami működik. Három könyv, három teljesen más világ, mégis mindegyikben ott volt az a bizonyos plusz, amitől emlékezetes marad az olvasásélmény.   A Hurrikán első ránézésre nem feltétlenül tűnik olyan történetnek, ami teljesen új alapokra épül. Szerintem sokan olvastunk már hasonló hangulatú vagy felépítésű könyveket. Viszont itt jön az, amiben Emma igazán erős: hiába lehet ismerős az alapötlet, a megvalósítás mégis magával ragadó. Már az első oldalaktól kezdve van egy olyan atmoszf...

  Most, hogy végre magunk mögött hagytuk a betegségeket, szeretném megmutatni nektek ezt a varázslatosan szép könyvet, ami nálunk az elmúlt időszak egyik legnagyobb kedvence lett. A kislányom újra és újra örömmel lapozgatja, és bevallom, én is minden alkalommal ugyanúgy elérzékenyülök rajta. 💛   Ez a kötet már a legkisebbek számára is igazi kincs. Rövid, mégis tartalmas meséket rejt, amelyek könnyen befogadhatók, mégis fontos üzeneteket hordoznak. Összesen 9 történet kapott helyet benne, így mindig akad egy új kedvenc, amit elővehetünk esti mesének vagy egy meghitt délutáni összebújáshoz. Engem már az első mese teljesen elvarázsolt. Olyan finoman és természetesen mutatja meg az egymás segítésének fontosságát, hogy a gyerekek számára is könnyen érthetővé válik:   „Nem az a legfontosabb, hogy a leggyorsabbak legyünk, hanem hogy tudjunk csapatban dolgozni.”   Különösen megható volt számomra a testvérek kapcsolata. Ahogy együtt játszanak, közösen fedezik f...

  Vannak könyvek, amelyek egyszerűen beköltöznek a mindennapjainkba. Nálunk ilyen lett a Nyusz-musz, a masiniszta is. Egy kedves, interaktív és fejlesztő könyv, ami nemcsak szórakoztat, hanem játékosan tanít is.   A könyv egyik legizgalmasabb része a lapok oldalán található kis fogaskerék, amivel a gyerekek maguk mozgathatják a történetet. Ettől az egész olvasás sokkal élőbbé és izgalmasabbá válik. Egy mozdulattal elővarázsolhatunk egy nyuszit a cilinderből, máshol pedig megtanulhatjuk, hogyan működik a vasúti közlekedés.   A történet játékosan vezeti be a legkisebbeket az alapvető szabályok világába is: ha a sorompó le van engedve, vagy piros a lámpa, a vonat megáll. Aztán amikor zöldre vált, már indulhat is tovább az utazás. Egyszerű, mégis nagyon szerethető módon tanít.   A kedvenc részünk mégis a könyv vége lett. Ott a mozdonyvezetők is megpihennek, és a kislányom már boldogan mutatja, hogy „tente”. Ezek azok az apró pillanatok, amik miatt annyira sze...

„Egy mosollyal kényeztet el, amelynek az a célja, hogy elrabolja a sötét szívemet, én pedig minden egyes dobbanását kiélvezem.” Vannak könyvek, amelyek már az első oldalon magukkal rántanak. És vannak olyanok is, amelyeknél türelem kell, mire igazán megmutatják magukat. Számomra a Verdeső szárnyak inkább a második kategória volt. Már nagyon régóta szerettem volna elolvasni ezt a könyvet, és körülbelül egy hónapja végre sikerült is. Azóta viszont annyit voltunk betegek, hogy egyszerűen nem jutott időm leülni és összeszedni a gondolataimat róla. Pedig bőven van mit mondani.   Őszintén? Az eleje nehezen ment. Kicsit lassúnak éreztem a történetet, és sokáig nem igazán találtuk meg egymást. Aztán egyszer csak elkezdett működni. Ahogy jobban megismertem a szereplőket és a világot, egyre inkább beszippantott a könyv. De mire teljesen belelendültem volna, újra lelassult. Olyan volt az egész olvasási élmény, mint egy hullámvasút – egyszer izgalmas és lendületes, máskor pedig hosszú pe...

  Vannak könyvek, amiket egyszerűen csak elolvas az ember, majd továbblép. És vannak olyanok, amelyek napokra, sőt hetekre is benne ragadnak az ember gondolataiban. A Lidérc egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik. Nagyjából két nap alatt végeztem vele, de az igazi „munka” csak utána kezdődött. Sokáig nem is tudtam megfogalmazni, mit gondolok róla – annyira felkavaró és nehezen emészthető élményt adott. A történet középpontjában Evelin áll, aki egy könyvesboltban dolgozik, miközben súlyos lelki terheket cipel. Depresszióval küzd, elvesztette a szüleit, és fokozatosan elszakadt a külvilágtól. Az élete inkább tűnik sodródásnak, mint valódi létezésnek – mintha csak egy árnyék lenne a saját történetében. Az írónő rendkívül érzékenyen, mégis nyersen mutatja be ezt az állapotot, ami sokszor kifejezetten fájdalmas olvasmányélményt eredményez.   Ebbe az ürességbe érkezik Zente, a gazdag, karizmatikus férfi, aki első pillantásra szinte tökéletesnek tűnik. Azonban hamar kide...

A Büszkeség és balítélet Jane Austen egyik legismertebb és legkedveltebb műve, amely tökéletesen ötvözi a romantikát, a társadalmi kritikát és a fanyar humort. Ez a könyv számomra a második klasszikus volt, amit az életem során elolvastam, és úgy tűnik, hogy ez az év a klasszikusokról szól, hiszen március közepén túl vagyok már két ilyen könyvön, miközben a harmadik is tervben van. Jane Austen stílusát már az előző olvasmányaim során megszerettem, így a Büszkeség és balítélet iránti kíváncsiságom különösen nagy volt. A történet középpontjában a Bennet család áll, különösen az öt Bennet lány, akiknek anyjuk minden áron szeretne jó partikat találni. Bár a célja kissé nyomasztó, hiszen az egész életük látszólag a házasság körül forog, a könyv egyáltalán nem unalmas vagy sablonos, sőt, tele van életszerű karakterekkel és finom társadalmi megfigyelésekkel. A cselekmény beindul, amikor a környékre költözik a gazdag és vonzó Mr. Bingley, aki azonnal felkelti a Bennet lányok és családjuk fig...