ÉRTÉKELÉS - Matthew J. Kirby : Assassin's Creed: Last Descendants - A New York-i felkelés

Fülszöveg:

Owen élete fenekestül felfordul, amikor apja, akit a fiú meggyőződése szerint ártatlanul ítéltek el, meghal a börtönben. Monroe, a fiú iskolájának informatikusa felajánlja neki, hogy egy Animus használatával lehetővé teszi Owen számára, hogy tisztázza apja nevét. Az eszköz segítségével ugyanis feltárhatja a saját DNS-ében rejlő genetikus emlékeket.

Ám Owen nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint hitte. A szimuláció alatt ugyanis felfedez egy ősi és nagy hatalmú, rég elveszettnek hitt relikviát - az Édenszigonyt. Két rivális titkos szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend semmitől sem riad vissza, hogy megszerezze ezt az ereklyét. Owen számára hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy csak úgy menekülhet meg, ha ő találja meg először a Szigonyt.

Monroe irányítása alatt Owen és néhány másik fiatal egy olyan szimulációba lépnek be, amely a DNS-eikben lévő közös emlékeken alapul: az 1863-as New York-i felkelés idejébe térnek vissza. Owen és társai súlyos kihívásokkal kerülnek szembe a forrongó város utcáin, ott megélt tapasztalatiknak pedig hosszú távú következményei lesznek a jelenben.

Kiadó: Fumax Kiadó

Oldalszám: 320 oldal

Először is szeretném megköszönni a kiadónak a könyvet. Nagyon örülök neki. :)

Úgy féltem ettől a regénytől, mint amennyire imádtam. De úgy komolyan. Ismerem a számítógépes játékot, vagyis inkább néztem, ahogy más játszik vele, de én halálosan untam (bocsi mindenkitől, aki szereti). Majd tavaly az egyik barátnőmmel megkellett néznem a moziba a filmet. Az elején nem akartam, de beadtam a derekam, viszont nekem nagyon tetszett. Ezek után kétkedve néztem a kezemben a könyvet. Nem igazán olvastam róla értékeléseket, biztos, hogy találtam volna, de minden ember más. Viszont örülök, hogy belekezdtem, mert egy nagyon izgalmas, érdekes és eseménydús történetet kapunk. Néha jó ilyen könyvet is olvasni a sok szerelmes könyv után. :D

A bevezetés számomra nem tűnt olyan gyorsnak és hirtelennek, mivel ugye bár ismerem a számítógépes játékot, de ha ettől eltérek, akkor egy olyannak, aki ebből semmit nem tud, gyors lehet. Semmi magyarázat nincs az Animusról meg a többi gépezetről. A legtöbbet Owenről tudjuk meg, aki az édesapjával kapcsolatos igazságot akarja kideríteni és az miatt lép be az Animusba, de a többiekről nem sok mindent tudunk, meg amit nagyon sajnáltam.

„- Élvezi a turnéit? - kérdezte Tommy, örömmel fogadva a témaváltást.

-          Időnként igen. Máskor viszont magányos vagyok. Olyan sokszor vesznek körbe emberek, mégis egyedül vagyok. Hát nem röhejes?

- Számomra nem.”

Kevesebb, mint két nap alatt kiolvastam, annyira olvastatta magát a könyv és ezt tényleg köszönöm az írónak. Soha nem hittem volna, hogy egy számítógépes játékon alapuló könyvet ennyire kiválóan letudta írni és azoknak is örömet szerezett, akiknek a játék kevésbé.

Owen és társai a szimuláció miatt visszatudtak menni a New York-i felkelés idejére az egyik ősük személyében. Igaz az eseményeken nem tudtak változtatni és ezek után kicsit más emberek lettek. Alig várom, hogy megvegyem a következő részt, annyira a szívemhez nőttek mindannyian és tudni akarom mi lesz a folytatás.

Köszönöm, hogy itt jártatok, Pati. :)