INTERJÚ - Szilágyi Helénával

Sziasztok!

Ma egy interjút hoztam nektek egy nagyon tehetséges írónővel. :) Szeretném elsősorban megköszönni Helénának, hogy szánt rám és a kérdéseimre is időt. Az egyik könyvét (Utazás a múltba ) már értékeltem nektek, most pedig szeretném egy kicsit magát az írónőt is bemutatni :)

(forrás:Szilágyi Heléna írói oldala)

1.Mióta foglalkozol írással? Gyerekként is írtál történeteket vagy ez pár éve kezdődött nálad?

Már másodikos koromban úgy terveztem, hogy megalkotom a világ legrészletesebb állatrendszertan könyvét, emellett pedig állatmeséket is írtam. Nagyon odavoltam az állatokért. Az első regény, amit befejeztem az hatodikban a Tapmancs első része volt, amely egy kóbor kutya humoros kalandjairól szólt, a barátnőim pedig naponta nyüstöltek a folytatásért.

2.Mikor döntötted el, hogy komolyabban foglalkozol vele és író karriert is szeretnél?

Érettségi után nem vettek fel egyből a pszichológia szakra, így több időt szentelhettem az írásnak, és elkezdtem publikációs lehetőség után nézni. Kezdetben csak neten, egy írókörben jelentettem meg írásokat, majd az egyetem első évében egyik barátnőm küldött nekem egy novellapályázatot, hogy miért nem próbálkozom meg vele és onnantól kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal nevezgetek, ezáltal több novellám is megjelenhetett nyomtatásban. Talán ez volt azaz időszak, amikor eldöntöttem, hogy a fiókban őrizgetett kézirataimat lassanként kiadatnám. Sok helyre el is küldtem az Utazás a múltba kéziratát, de csak magánkiadóktól érkezet pozitív visszajelzés horribilis összegekért, ezért jegeltem a témát.

3.Van kifejezetten olyan műfaj, amiben szeretsz írni (történelem, fantasy, young adult, pszichológia)?

Régebben az ifjúsági, young adult műfajában írogattam, gimnazistaként, aztán miután leérettségiztem és egyre több olvasmány és anime a látóterembe került, megfogott az urban fantasy világa is. Azóta főleg ebben a műfajban alkotok, de merengős napjaimon egy-két lélektani novellám is született már.

4. Van olyan műfaj, amit nagyon nem szeretsz?

Nem mondanám, hogy nem szeretem, de mondjuk, a habos-babos romantikus ponyvát nem bírom végigolvasni, ha nincs valami mélyebb mondanivalója, meg a krimik és történelmi regények közül sem csúszik mindegyik. A három-négyszáz könyvet számláló polcsoromon körülbelül ugyanannyi elolvasott és félbehagyott könyv található. Nem voltam kitartó olvasó sosem, de mostanában már ráerőszakolom magam arra, hogy befejezzem azt is, amit félretettem valamiért.

5. Ugyanabban a témában szeretsz írni, mint amiben olvasol?

Kevés ifjúsági történetet olvastam életem során, talán egy kezemen meg tudnám számlálni őket, de amikor kamasz voltam, ez a műfaj állt közel hozzám az írás terén a koromból adódóan. Viszont a fantasy különböző típusai mindig is a kedvenceim voltak és az elmúlt években ilyen jellegű történeteket írok zömével, szóval mostanra összeérett a két dolog.

6. A második könyvedben (annak, aki még nem ismerné: Utazás a múltba) van pár olyan szereplő, akik komoly traumát éltek át. Találkoztál már hasonló esetekkel és abból merítetted az ihletet vagy ez teljesen fiktív volt?

Tizennégy évesen, amikor kitaláltam a történet alapjait, nem tudatosan kezdtem el alakítani a sztorit. Így utólag belegondolva, a szüleimtől, tágabb családomtól hallott történetek is inspirálhattak. Vannak események, amik velünk élnek annak ellenére, hogy mással történnek, szüleink, nagyszüleink szenvedései generációkon keresztül kihatnak ránk. Emellett a barátnőim többsége is csonka családban nőtt fel, mert elváltak a szüleik, vagy a nagyszüleik nevelték őket. Valószínűleg innen is merítettem, és nemcsak a Büszkeség és balítélet mániám jelent meg abban, hogy ilyen se veled, sem nélküled kapcsolatot sikerült megjelenítenem a két főhős között. Valahogy mindig is vonzódtam a sebzett emberekhez, és ők is hozzám. Meg hát, kinek nincsenek sebei? Talán emiatt is akartam húsvér főszereplőket alkotni, hibákkal és gondokkal.

(Forrás: Facebook)

7.Szerinted vannak olyan tinik, akik a mű elolvasása után könnyebben kérnek segítséget a környezetüktől vagy ugyanúgy titkolják majd a problémájukat?

Talán, de olyan még nem volt, hogy emiatt kerestek volna fel. Viszont olyan már akadt, hogy olvasói levelet kaptam, amelyben azt írták, hogy segített nekik például az Ahol a part szakad, mert hasonló élethelyzetbe kerültek, vagy, hogy újra élték általa a kamasz napjait és jól esett a lelküknek.

8. Szereted, hogy a te borítód különbözik a többitől. Mármint az Ahol a part szakasz-nak te tervezted a borítóját. Gondolom erre nagyon büszke vagy. Minden könyvednek te szeretnéd, majd tervezni vagy rá hagyod, majd másokra? Üzensz nekik valamit?

Mindkét regényborítót én festettem/rajzoltam, mert a Colorcomnál lehetőségem nyílt rá és volt hozzá ötletem is. Ezek szívből jöttek, ösztönből, mert már évek óta dédelgettem őket. Ha valaha sikerül nagyobb kiadóhoz bejutnom, akkor rábíznám ezt a profikra. Bár én is elvégeztem egy grafikusi sulit, de se tapasztalatom, se tehetségem nincs annyi, hogy a nagy könyvpiacon is megállja a helyét egy általam tervezett borító, szerintem.  Persze örülnék, ha pár skiccemet alapul vennék, de tulajdonképpen nem ragaszkodom hozzá, elég nagy megtiszteltetés lenne, ha egy írásom a széles közönséghez is eljut.

9. Örülnél, ha a könyvedet a megjelenése után meg is szeretnék filmesíteni, vagy nagyon ódzkodnál a dologtól?

 Csöppet sem ódzkodnék, kíváncsian várnám. Viszont azért a szereplők kiválasztásánál szívesen részt vennék, hogy ne nyúljanak nagyon mellé. Csabát nem tudnám elképzelni egy kefe frizurájú cingár fickónak, és Hannát sem egy szőke plázacicának, még ha néha tényleg az ember agyára ment.

10. Filmben vagy sorozatban tudnád elképzelni a műveidet?

A két megjelent művemet maximum filmben, de készültek/nek olyan regény- és novellasorozataim, amelyekből akár több évadot is el tudnék képzelni.

11. Most készülsz új projekttel? 

Mindig dolgozom valamin. Pontosabban egyszerre minimum három írás is készül párhuzamosan. Ahhoz nyúlok, amelyikbe aktuálisan jobban bele tudom élni magam.

Novemberben viszont folytatás novellát tervezek írni az Utazás a múltba regényhez a könyv első megjelenésének első évfordulójára, Csaba szemszögéből.

12. Ha igen akkor valamit lehet róla tudni?

Ami talán az olvasóimnak érdekes lehet, hogy az Ahol a part szakad folytatásába már belekezdtem, bár csak pár oldal van készen, de a történet már csaknem teljesen összeállt a fejemben. Csupán egy löket kéne, hogy ki is írjam magamból. Az, hogy fogalmam sincs, hol és mikor jelenik meg a következő regényem, némileg motiválatlanná tesz. Viszont vannak olyan regényeim is, amit a háttérben folyamatosan javítok és foltozgatok, mert élvezetet okoz, ez például A táltosok öröksége young adult, urban fantasy történetem, aminek már a negyedik kötetén dolgozom, bár aktuálisan éppen a második és harmadik részt írom újra és újra. Na meg a novellák, amelyek közül párat a Sír a toll c. blogoldalamon olvasni is lehet.

13. Szeretnél egyszer kimondottan pszichológiai könyvet kiadni? Vagy az már nagyon nem a te világod lenne írás ügyileg?

Eszembe jutott már, hogy a szakdolgozati kutatásaimat olvasmányosabb, közérthetőbb formában egyszer kiadatom, mert olyan témát dolgoz fel, amiről a magyar szakirodalomban még nem igazán olvastam. Ugye, mindig beszélnek arról, hogy a művészek mennyire nárcisztikusak, mert csak a rivaldafényre vágynak, meg arról is, hogy mekkora empátia és beleélés kell ahhoz, hogy valaki igazán nagyot alkosson. Ebben a témában kutattam és több száz képzőművészt és írót kértem meg, hogy kitöltsenek pár kérdőívet, hogy válaszra leljek, vajon melyik az igaz: önimádat vagy egymásra hangolódás? Na, talán ha egyszer a doktorira is ráveszem magam, még ebből is lehet valami.

14. Valamelyik könyvedben van olyan szereplő, ami konkrétan megmutatja ki vagy; vagy mindenkibe raktál magadból egy szeletet? 

Egyik szereplőm sem kizárólag én vagyok, és fordítva. Inkább mindegyik karakterbe egy-egy szeletemet csempésztem bele és azt nagyítottam fel. Nem szeretem a tökéletes szereplőket. Vegyük például Írisz félénkségét, vagy Johanna lázadását és szeleburdiságát. Mindkettő megvan bennem, és abban az élethelyzetben, amikor írtam róluk, talán szükségem volt arra, hogy megjelenjenek előttem, hogy ezt az oldalamat túlnőhessem. Hanna olyan szempontban is fontos volt, hogy kimondta, amit anno kamaszkoromban néha nem mertem. Őt nem kötötték olyan gátak, mint a megfelelési kényszer.

15. Van kedvenc karaktered?

A pasi karaktereim többségét nagyon kedvelem, Csabát és Joakimot is, valahogy emiatt talán szerethetőbbre is sikerül őket megírnom őket, mint a női szereplőimet. Aki olvasta már a Dévald novelláit, az azt is tudja, hogy szeretek pasibőrbe bújni a történetírás során. Szerintem nagyon izgalmas és Dévald egy igazán kattant alak, így imádok féktelen és eszméletlenül pihent elméjű lenni, amikor őt alakítom a papíron.

+ 1. Mit üzensz a leendő olvasóidnak?

Hogy ne ijedjenek meg a magánkiadástól, meg hogy magyar író tollából származik a könyv. Azért nem mindegyik bűnrossz! :) Bár remélem, hamarosan eljutok arra a szintre, hogy majd könyves boltokban is fellelhető lesz egy-két példány.

Még egyszer szeretném megköszönni Helénának, az interjút, s ezúton szeretnék további sok sikert kívánni a könyveihez. Remélem, még rengeteg történetet olvashatok tőle :)

Köszönöm, hogy itt jártatok, Pati :)