Értékelés: Kylie Brant - Csinos kis táncoslányok
Fülszöveg:
Zárd le a múltat, különben soha nem szabadulsz a
markából. Évekkel
ezelőtt, Saxon Falls városából eltűnt egy fiatal lány, Kelsey Willard, akit
azóta halottnak hisznek. A tragédia sajgó űrt hagyott a lány családjában: az
anyja gyógyszerekkel próbálja tompítani a fájdalmat, az apját lassan legyűrik a
titkos démonai, mindeközben a húga szeretné végre maga mögött hagyni a múltat.
De most egy újabb lány tűnt el a környékről. Az eset feltépi a Willard család
sebeit, visszarántja őket a múltba, és olyan események láncolatát indítja el,
amire egyikük sincs felkészülve.
Mark Foster különleges ügynök kísérteties
párhuzamokat fedez fel a két lány elrablásának körülményeiben, így esélyt kap
arra, hogy elfogjon egy sorozatgyilkost. De ehhez fényt kell derítenie a
Willard család féltve őrzött titkaira, és közben rájön, hogy az igazság
sötétebb lehet, mint valaha képzelte volna. Ahhoz, hogy megtalálja az újonnan
elrabolt lányt, előbb meg kell oldania egy régi rejtélyt: Kelsey Willardét.
Élve vagy holtan, a lány az egyetlen reménye, hogy
megoldja az ügyet.
Személyes véleményem:
Már
egy éve szemeztem a könyvvel. Emlékszem tavaly decemberben egy órát
gondolkodtam rajta a Libriben, hogy megvegyem vagy ne. Annyira megfogott a
könyv borítója és a címe, hogy egyszerűen tudtam, hogy mi ketten nagyon jó
barátok leszünk. Már ebből ki lehet találni, hogy kikről fog szólni a történet.
A balett pedig mindig is vonzott, bár sose lettem volna képes táncolni. Annyira
nem vagyok ügyes. :D Lassan már két éve
olvasok egyre több női pszichothriller kategóriájú könyveket és szerintem még
egyben sem csalódtam. Bár mivel nem világéletemben ebben a kategóriában
olvastam, így valószínűleg, akik kimondottan thrillereke olvasnak, hamar
rájönnek, hogy itt ki kicsoda, viszont nekem tudatlan olvasónak minden oldala
élvezhető volt.
Magáról a könyvről:
A
történet több szálon fut. Az egész történetet konkrétan 5 szemszögből
láthatjuk. A történetnek két fő eleme van. Évekkel ezelőtt eltűnt egy fiatal
lány Saxon Falls városából. A lány neve Kesley Willard. A családja azóta sem
dolgozta fel, azt, ami történt. Az édesanyja gyógyszerekbe és italba folytja
bánatát és az édesapja pedig folyton dolgozik, már nincs ott a nő mellett, akit
évekkel ezelőtt elvett és megfogadta neki, hogy jóban rosszban kitartanak a
másik mellett. Ezenfelül még egy hatalmas titkot is őriz. A húga Janie Willard
pedig a lány lett, akinek eltűnt a nővére. Az eset már 7 éve történt, viszont
mindennap emlékeztetik rá és most pedig nem sokkal messzebbről egy olyan lány
tűnt el, akinek köze van Saxon Fallshoz. Whitney egy randira indult, akit egy
boltban látott mikor a nagymamájánál volt Saxon Fallsba, viszont később rájött,
hogy ez volt a legrosszabb dolog, amit tehetett. Így alakultak ki a főbb
szálak. Az ügyet átvették felsőbb körök is, így kapcsolódott be a mi kis
történetünkbe Mark Foster különleges ügynök. Az elején rettentő fura volt ez a
sok száll, de ez mind adott egy pluszt a történethez. A nyomozó szemszöge miatt
beleláthattunk abba, hogy milyen szállakat vesznek elő, hogy megtalálják a
lányt és, hogyan kapcsolják össze a két eltűnt fiatalt egymáshoz. A szülök
szemszögéből Davidé annyira nem kötött le. Csak tudtuk, hogy titkol valamit és
azt is, hogy mellékutakon jár, ami még inkább ellenszenvet váltott ki. Az
édesanyja Claire pedig a maga módján nagyon különleges volt. Bemutatást adott,
hogy miért az egyik lánya állt közelebb hozzá és abba is, hogy mennyire nem
lehet feldolgozni egy ilyen tragédiát. Egyszerűen nem bírta elviselni, hogy
semmit nem tud eltűnt lányáról. Talán megnyugvást adhatott volna, ha eltudják
temetni, de 7 évig ott volt remény, hogy talán megmenekül. Whitney szemszöge
azért volt érdekes mert végig láthattuk, hogy mi történt vele azután, hogy
elrabolták és milyen megpróbáltatáson megy keresztül. Ezenkívül kaptunk egy
pici belelátást Kesley eltűnése utáni időbe is, de azt nem mondom meg, hogy
milyen formában. Janie szemszöge volt a másik kedvencem. Az ő élete változott
meg a legjobban. Egyszerűen hiába élt mégis úgy érezte, hogy ő a szellem, aki
már nincs itt. Borzalmas, hogy min mehetett át és bár értem, hogy miért óvták a
szülei és igazat adok is nekik, de talán a saját gyászuk mellett rá kellett
volna jönniük, hogy a megmaradt lányuknak szüksége van rájuk. Szóval ebbe a
sztoriba rettentő sok van és az írónő mindent kihozott belőe, hogy élvezhető
legyen, közben pedig sokkoljon.
Egyben az egész:
Kezdő
thrilleresként bátran ajánlom azoknak, akik még csak most ismerkednek a
műfajjal és persze azok is olvassák el bátran, akik a thrilleren nőttek fel. Kíváncsi
vagyok, hogy számukra is tud-e újat mutatni a történet. Én másfél nap alatt
elolvastam mivel számomra letehetetlen volt. Tudni akartam mi lesz Whitneyvel
és, hogy végül Kesley sorsa mi lett. Ezenkívül szerettem volna, ha Janie élete
is jobb lesz. Mindenki a szívemhez nőtt, kivéve David. Ő számomra egy senki.
Amit tett a feleségével és a lányával az megbocsáthatatlan. Szóval itt az ősz.
A bekuckozós esték. Válasz egy ilyen hátborzongatóan jó könyvet esti
kikapcsolódásnak, vagy inkább délutáninak. Nekem éjszakára ijesztő lett volna.
:D
Kedvcsináló idézetek:
„Megtalálták Kelsey Willardöt.”
„Az idő – ami minden sebet begyógyít a bölcsesség szerint – valójában egy rohadt szemétláda volt. Mert az egykor éles, tiszta emlékeket elhalványította. Janie elő már csak ködösen rémlett a nővére arca. Nevetése hangját egyre nehezebben tudta felidézni. Az emlékek valahogy gyorsabban illantak el, mint a fájdalom.”
„A szörnyek ezt csinálják, nem? Megtörnek teljesen: a testedet, a lelkedet, az elmédet. Ő is ezzel próbálkozott. És hazudott neki. Nem mondhatott igazat. Az nem lehet… nem lehet!”
„A szörnyek nem a hálószobában rejtőztek. Ott éltek a városodban, a hétköznapi emberek közt. Valószínűleg ők is munkába jártak, talán még integettek is a szomszédoknak, miközben a füvet nyírták. A valódi szörnyek nem rémisztő külsejű, karmos-agyaras lények voltak az ostoba horrorfilmekből, amiket a barátaival az ottalvós bulik alkalmával néztek. Még ha nem is látta eddig az őrült arcát, tudta: a szörnyetegek olyanok voltak, mint akárki más. És ettől valahogy csak még félelmetesebbek voltak.”
„De éjszakánként nem is ezen hibái miatt forgolódott ébren. Hanem amiatt, hogy hét évvel ezelőtt milyen csúnyán cserben hagyta Kelsey-t.”
„Senki nem akart arra gondolni, hogy a tragédia előzetes figyelmeztetés nélkül, bármikor bárkire lecsaphat. Könnyebb volt abban hinniük, hogy a legrettenetesebb eseményeket túl lehet élni, és vissza lehet térni a normális kerékvágásba, hogy tizenkét centis tűsarkakról és a városszépítés mikéntjéről csevegjenek. Ez pedig csak úgy működhete, ha mindenki megtartotta magának a saját fájdalmát.”
„Koncentrálj a jelenre! Folyton ezt hallotta a támogatócsoportban, ahová Daviddel egy ideig járt. És ő 2592 napon keresztül próbált a jelenre koncentrálni, sikertelenül.
Azt mondták, idővel majd könnyebb lesz.
Hazudtak.”
Ha
megszeretnéd rendelni a könyvet:
Köszönöm, hogy benéztetek.
Patti 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése