Értékelés: Dömötör László - A Hold Hősei: lámpás hölgy

 

„Az a legrosszabb, amikor az ember nem tud elmenekülni a saját gondolatai elől.”

Fülszöveg:

A XXII. századra az emberiség benépesítette a Holdat. Szeléné holdváros nyüzsgő életét váratlanul különös jelenségek zavarják meg. Rejtélyes balesetek történnek, szellemek bolyonganak a folyosókon, néhány tudósnak pedig nyoma veszik. Vajon van összefüggés az események között? Amikor négy fiatal önkéntes szolgálatra érkezik a holdváros klinikájára, még nem sejtik, hogy hamarosan egy rémálom kellős közepén találják magukat. Olyan kalandok várnak rájuk, amelyek során nemcsak egy hátborzongató ellenséggel kell szembenézniük, hanem saját esendőségeikkel is.

Személyes véleményem:

Alapjáraton ritkán olvasok sci-fi könyveket. Valahogy mindig úgy érzem, hogy annyira nem az én világom. Viszont mikor jött a megkeresés a könyvmoly körút kapcsán akkor úgy gondoltam adok neki még egy esélyt. Hátha lesz valami, ami újra megfog bennük és be kell, hogy valljam élveztem olvasni. Igaz valahogy inkább mondanám az ifjúságnak olvasnivalónak, de felnőttként sem volt rossz. Bár én elég sok ifjúsági regényt olvasok, így talán emiatt tetszett annyira. Maguk a szereplők miatt is inkább nekik ajánlanám, meg nem tudom. Volt bennem egy érzés, hogy ezt inkább 12-16 éves korom közötti időszakban olvasva még jobban tetszett volna.

Magáról a történetről:

A második részben visszatérünk a Holdra. Az első részből már jól ismert karaktereinkkel, annyi különbséggel, hogy a kiscsapat kiegészül egy lánnyal Mili személyében. Mili az édesapját várja a Holdon, aki egy csillagászati probléma miatt mégsem tud a Szelénére menni lánya elé és sajnos kapcsolatba sem tud vele lépni. Gergőék úgy gondolják, hogy addig felkarolják őt és támogatják. Az első éjszaka máris egy furcsa dologgal szembesülnek. Milit felébreszti éjszaka a Homokember, bár ők elsőnek még nem tudják, hogy az mégis ahogy utána keresnek egyből rájönnek, hogy kire/mire hasonlított az előbbi látógató. A Homokember a látogatása során egy kis homokot is otthagy ajándékba melyet a fiúk úgy döntenek, hogy kielemeznek az orvosi laboratóriumba. Erre a kevés figyelem, a személyzet hiányába éjszaka kerül sor, viszont ott belefutnak még egy szellembe. Aki nem más, mint a lámpás hölgy. A lámpás hölgynek Luna néz utána, aki nem más, mint Florence Nightingale 1910-ben elhunyt angol ápolónő volt. Róla nagyon sok mindent megtudunk a könyvben, mint például, hogy titokban végezte el az ápolónői képzést és élete nagyrészét szülei tiltására kórházak látogatásával és betegek ápolásával töltötte. Ő volt, aki utána járt, hogy sokszor az ápolók több kárt okoznak az egészségügy, illetve higiénia miatt, mint amit a beteg állapota okozna. Ezek nekem rettentő szimpatikus és érdekes részek voltak.

Őszintén megvallva ezeket az apró pillanatokat valahogy jobban élveztem, mint a fizikai részeket. Ezzel pedig belekerülnek egy hatalmas kalamajkába és párszor életveszélyben is voltak. De hát a csapat, mint mindig most sem retten vissza semmitől és készen áll megvédeni Szeléne lakósságát.

Egyben az egész:

Bár az elején kihagytam, szeretném leszögezni, hogy bár ez a sorozat második része mégis önálló könyvként is tökéletesen olvasható. Ahogy mondtam inkább a 12-16 éveseknek ajánlanám és nem a terjedelme miatt, hisz egész rövid könyvről beszélünk, de ennek ellenére minden benne volt, ami kellett ahhoz, hogy tökéletes kikapcsolódást nyújtson. A fizikai részek nem voltak túlságosan többségben, még éppen annyi volt, hogy élvezhető maradjon számomra is a könyv. Szóval egy szó, mint száz szerintem egy nagyon jól megírt, utánajárt könyvet fogtam a kezembe és ezekután szerintem bátrabban veszek le sci-fi regényt a polcról, főleg, ha azt Dömötör László írta. 😊

Ha megszeretnéd rendelni a könyvet, akkor katt IDE. 😊

 

Köszönöm, hogy benéztetek,

Xoxo, Patti 😊