TOP 10 Kedvenc idézet

Halihó a mai napon az egyik kedvenc írónőm könyvéből hoztam nektek idézetet és remélem ezek után ti is kedvet kaptok hozzá.

Az írónő pedig nem más, mint Baráth Viktória és a könyv amit idézetek gyanánt végig veséztem A Főnök. Szóval térjünk vissza egy pár idézet erejével Anaékhoz.

Tudom, hogy hosszú ő az első ő a főnökbe, de valamiért az ipiccy nem akarta ezt.

Baráth Viktória: A Főnök

#1

"Miután mindenem tiszta lett, elhúztam a zuhanyfüggönyt, hogy kilépjek mögüle. Amikor felnéztem, összerezzentem, ahogy megláttam Ryant a szobában, az ajtónak támaszkodva, engem bámulva. Felkaptam a törölközőt, és magam elé szorítottam. 
– Nem hagyhattalak egyedül – magyarázta higgadtan. 
Nem szóltam semmit, csak kiléptem a zuhanyfülkéből. 
– Legalább addig elfordulnál, amíg megtörölközöm? 
– Zavar, hogy itt vagyok? – húzta fel a szemöldökét. 
– Igen! – vágtam rá. 
– Akkor maradok. 
Vetettem rá egy csúnya pillantást, majd a mosdó felé fordultam. 
– Nemcsak egy agresszív állat vagy, de perverz is! – morogtam."

#2

"A remény arra, hogy visszakapjam a régi életemet, már rég elúszott, de nem is kívánom vissza. Ha visszamehetnék az időben, ugyanezt az utat választanám, semmit sem csinálnék másképp, hiába tarkította ezt az utat szenvedés és fájdalom, ezeknek köszönhetően lettem az, aki vagyok. Az életem egyetlen nap alatt fenekestül felfordult. Pontosan emlékszem arra, amikor ez megtörtént. A hideg fém simogatta felhevült halántékomat, miközben csak egyetlenegy gondolat járt a fejemben: meg fogok halni."

#3

"Egyik nap korábban sikerült hazaérnem, ezért kimentem a medencéhez, hogy ússzam egy kicsit. A nap szörnyen perzselt, ezért kimondottan jót tett a hűvös víz. 
– Csatlakozhatom? 
Ryan jelent meg előttem. Már ő is fürdőnadrágban volt. 
– Úgy látszik, egy rugóra jár az agyunk – mosolyogtam rá. 
– De még mennyire! – válaszolta, majd leült a medence szélére és becsúszott mellém a vízbe. Két karját megtámasztotta mellettem, ezzel bekerítve és hozzányomva a falhoz. Az arca egészen közel került az enyémhez. – Kitalálod, hogy most min jár az agyam? 
– Nem túl nehéz, mindig csak egy dologra tudsz gondolni! – kacagtam fel, mire egészen hozzám simult. 
– Nem is igaz! Néha az ágyra gondolok, néha a kanapéra, a dohányzóasztalra, a zuhanyzóra, de most éppen erre a medencére gondolok. 
Egész testével nekinyomott a falnak, és letámadott a csókjával."

#4

Igen, szerelmes voltam, és tudtam, hogy ő is szeret engem, még ha nem is mondta ki soha, de bizonyította a tetteivel és gesztusaival, ez pedig sokkal többet ért számomra, mint egyetlen szó.

#5

"Nemcsak őt akartam, de az egész lényét, a lelkét, a gondolatait, az érzelmeit, még ha csak pár percre is engedte át magát nekik. Akartam őt mindenestül, a szenvedésével, a múltjával, a tetteivel, mindennel együtt."

#6

"El kellett veszítenem mindent ahhoz, hogy értékelni tudjam, amim van."

#7

"Nem azt akarom, hogy jófiú legyél, hanem azt, hogy csakis az én rosszfiúm maradj."

#8

"Hogy hogyan váltam azzá, aki most vagyok? Hosszú és kusza cselekmények sorozata vezetett el idáig. Tettem rossz dolgokat. Tettem szörnyű dolgokat. De a végére mégis jobb emberré váltam."

#9

"– Nem akarom megfogni – ráztam a fejem. 
– Nem a farkamat nyomom eléd, ez csak egy pisztoly, nem kell tőle félned! 
– Miért, a farkadtól kéne?"

#10

"Utáltam a várakozást. Az a fajta várakozás volt, amikor nem tudod, hogy meddig kell várnod, ezért egy idő után már teljesen kilátástalannak tartod a helyzeted. Nem érdekelt már, hogy meg akarnak ölni, nem érdekelt, hogy abban a sötét cellában lesz vége az életemnek, de a kételyek és a várakozás aggasztott."

+1

"– Baszódj meg! – vágtam a fejéhez. 
– Rendben, most rögtön, vagy ráér később is?"

Köszönöm, hogy benéztetek, ha felkeltette érdeklődéseteket akkor itt  tudjátok megrendelni: Baráth Viktória: A főnök

Xoxo, Patti. :)