A valóságon túl

A Büszkeség és balítélet Jane Austen egyik legismertebb és legkedveltebb műve, amely tökéletesen ötvözi a romantikát, a társadalmi kritikát és a fanyar humort. Ez a könyv számomra a második klasszikus volt, amit az életem során elolvastam, és úgy tűnik, hogy ez az év a klasszikusokról szól, hiszen március közepén túl vagyok már két ilyen könyvön, miközben a harmadik is tervben van. Jane Austen stílusát már az előző olvasmányaim során megszerettem, így a Büszkeség és balítélet iránti kíváncsiságom különösen nagy volt. A történet középpontjában a Bennet család áll, különösen az öt Bennet lány, akiknek anyjuk minden áron szeretne jó partikat találni. Bár a célja kissé nyomasztó, hiszen az egész életük látszólag a házasság körül forog, a könyv egyáltalán nem unalmas vagy sablonos, sőt, tele van életszerű karakterekkel és finom társadalmi megfigyelésekkel. A cselekmény beindul, amikor a környékre költözik a gazdag és vonzó Mr. Bingley, aki azonnal felkelti a Bennet lányok és családjuk fig...

  „Nehéz dolog egy nő számára ellenállni a férfi hízelgéseinek, ha az el van szánva arra, hogy megkedvelteti magát.” Mindig is ott motoszkált bennem a gondolat, hogy egyszer bele kellene kezdenem egy Jane Austen-könyvbe. Mégis, valahogy sosem jött meg hozzá az igazi kedv, az a bizonyos belső igen. Aztán amikor megláttam ezt a csodaszép példányt a Menő Könyveknél, minden kétségem elszállt. Tudtam, hogy most már nincs kifogás – eljött a mi időnk.   A könyv sajnos már a költözés véghajrájában érkezett meg hozzám, ami teljes mértékben az én hibám volt. Folyton közbejött valami, ami miatt csúszott a költözés, így az olvasás is. 😄 A tervezett decemberi időpont helyett végül januárra tolódott, de egyáltalán nem bántam. Sőt, visszagondolva kifejezetten jólesett ezzel indítani a 2026-os évet – tökéletes alapot adott az új kezdethez. Bevallom, lassabban haladtam a könyvvel, mint ahogy előre elképzeltem. Idő kellett, hogy ráhangolódjak Jane Austen stílusára, hogy felvegyem azt a ...

  „Mert mindig könnyebb, ha van kit gyűlölni. Igen, talán igaza van. Talán igy tudok megbirkózni ezzel a sok szarsággal. Gyűlölködve. Sokkal könnyebb gyűlölni valakit, mint szeretni.” Amikor először a kezembe vettem az Elátkozott lelkünk című könyvet, fogalmam sem volt róla, hogy ez bizony egy sorozat második része. A borító, a fülszöveg, az egész hangulat úgy magával ragadott, hogy azonnal belevágtam, majd nagyot pislogva konstatáltam: hoppá, itt valami hiányzik. Úgyhogy gyors mini pánikroham után irány a könyvesbolt, és beszereztem az első részt is. És milyen jól tettem! Két nap alatt faltam fel, minden szabad percet kihasználva – ami mostanában nem túl sok, mert a kislányom gondoskodik róla, hogy egyetlen perc unalom se legyen az életemben.   Az első rész teljesen elvarázsolt. Olyan világot kaptam, amiben egyszerre volt otthonos és izgalmas minden misztikus részlet. Azt hittem, hogy a folytatást már nem lehet úgy igazán überelni… de aztán jött a második rész. Na, ott ...