A valóságon túl

  A délutáni alvás kérdése szinte minden kisgyermekes családban előbb-utóbb kihívássá válik. Aki benne van, pontosan tudja: erről órákig lehetne mesélni. Kezdve azzal az örök dilemmával, hogy mi történik akkor, ha egyszerűen kimarad. Sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „nem olyan nagy baj”, ha egy nap kimarad a délutáni alvás. Hiszen ilyenkor az esti altatás gyakran gyorsabb és könnyebb. De a valóság ennél árnyaltabb. Egy kisgyermek számára a nappali pihenés legalább olyan fontos, mint nekünk felnőtteknek az éjszakai alvás. Ha ez elmarad, annak szinte mindig megvan a következménye.   A túlfáradt gyermek nem kiegyensúlyozottabb, hanem épp ellenkezőleg: nyűgösebb, ingerlékenyebb és nehezebben kezelhető lesz. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy „jól alszik majd éjjel”, a tapasztalat sokszor az, hogy az éjszaka nyugtalanabbá válik, gyakoribbak az ébredések, és a reggeli kelés is korábbra tolódik. Vagyis hosszú távon nem nyerünk vele, sőt. Éppen ezért különösen hasznosak ...

  Vannak könyvek, amelyek szépen lassan lopják be magukat a család mindennapjaiba – és vannak olyanok, amelyek már az első pillanatban meghódítanak mindenkit. A Cicacsalád és a négy évszak pontosan ilyen. Amikor megérkezett hozzánk, nem is volt kérdés, hogy ki csap le rá először: a kislányom azonnal birtokba vette, és onnantól kezdve szinte ki sem lehetett venni a kezéből.   Nálunk egyébként is nagy a „cicarajongás”, így már a téma is garantált siker volt. A könyv egy kedves cicacsalád életét mutatja be, méghozzá a négy évszakon keresztül. Tavasztól télig követhetjük a mindennapjaikat: hogyan játszanak, fedezik fel a világot, vagy éppen hogyan telnek a nyugodtabb pillanataik. Ez a felépítés különösen tetszik, mert a gyerekek így az évszakok váltakozásával is ismerkedhetnek, miközben egy szerethető történetet követnek végig. A rajzok nagyon részletgazdagok és barátságosak, minden oldalon rengeteg apró felfedeznivaló vár. Ez az a típusú könyv, amit nem lehet „egyszer végig...

  Amikor a könyv zenél – élmény az egész családnak A zenélőkönyvek nálunk most aranykorukat élik. A kislányom rajong értük – bár őszintén szólva a könyv néha veszélyben forog a lelkes lapozások és gombnyomások közepette. 💛 Mégis azt látom, hogy minden egyes alkalommal csillogó szemekkel hallgatja végig az újabb és újabb dallamokat.   Ez a könyv különösen közel került a szívünkhöz, mert nemcsak hangokat ad, hanem valódi zenei élményt. Olyan klasszikus szerzők művei csendülnek fel benne, mint Ludwig van Beethoven, Florence Price és Edward Elgar. A könyv segítségével a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg a zenekari hangszerekkel: – hegedű – szaxofon – cselló – zongora – klarinét – trombita – gitár – fuvola – dob – valamint a teljes zenekar hangzásával Ami számomra különösen fontos: nemcsak szórakoztat, hanem észrevétlenül tanít is. Fejleszti a hallást, a figyelmet, a ritmusérzéket, és megalapozza a klasszikus zene iránti nyitottságot. Hiszem, hogy ...

  Amikor először megláttam ezt a könyvet, konkrétan majdnem szívrohamot kaptam. Komolyan. Csak néztem, hogy Úristen… ez ilyen vastag? És ilyen tömör? 😅 Aztán kinyitottam. És ott voltak azok a csodás illusztrációk, amik azonnal megnyugtattak, hogy oké, ebből még akár jó is kisülhet. De kezdjük az elején. Dexter nem egy hétköznapi kisfiú. Sőt. Már a születésekor sikerül meglepnie mindenkit – beleértve minket, olvasókat is –, hiszen saját kezűleg elvágja a köldökzsinórját, majd lazán orvosi szaktanácsokat osztogat. Innen pedig nincs megállás. A mi kis zsenink kétévesen iskolába jár, ötévesen már belekóstol az egyetemi életbe, tízévesen pedig munkába áll, mert hát miért is ne? Az egészről nekem végig a Dexter laboratóriuma jutott eszembe, amit gyerekként imádtam – és ugyanez az érzés kapott el ennél a könyvnél is. Okos, bolondos, kicsit túlzás, de pont ettől működik. Persze az élet nem csak móka és kacagás. Ahogy haladunk előre a történetben, egyre jobban megismerjük a...

  „– Megőrzőm a titkodat, ha te is az enyémet – kacsintott, azzal szélesre tárta Mimi előtt az ajtót.” Őszintén bevallom, Ruff Orsolya regénye teljesen meglepett. Méghozzá a lehető legjobb értelemben. Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam, annak ellenére, hogy Mimi kalandjai már jó ideje jelen vannak a magyar könyves világban. Talán pont ezért nem voltak hatalmas elvárásaim – így viszont annál nagyobbat szólt az élmény. A történet egyik legnagyobb erénye, hogy akkor is teljesen élvezhető, ha az ember nem olvasta a korábbi részeket. Bár akadnak benne visszatekintések és utalások az előző eseményekre, ezek sosem törik meg az olvasás lendületét, inkább segítenek elhelyezni a szereplőket és a kapcsolataikat. Emiatt bátran ajánlanám azoknak is, akik most ismerkednek Mimi világával.   A cselekmény Mimi és hűséges szolgálója, Anka Erdélybe vezető útjával indul, ahol egy családi  baráthoz tartanak. Már az elején megszületik egy igazán hajmeresztő ötlet: a két lány hely...

  “Az erd ő t hó borítja, és végre itt a karácsony!”   Az ünnepi készülődés nálunk mindig különleges hangulatban telik, és idén egy igazán bájos mesekönyv is csatlakozott hozzánk. Az erdő állatai már izgatottan várják a karácsonyt – és mi velük együtt merültünk el ebben a varázslatos, havas világban.   A könyv lapjain szinte életre kelnek a szereplők:   🌲 Nyuszi papa fát hoz, közben pedig úgy szuszog, mintha tényleg mellettünk serénykedne, hogy a kandalló meleget adjon a részünkre. 🐻 A medvetestvérek szánkóznak, és ahogy lapozzuk a könyvet, szinte mi is érezzük a friss hó illatát. 🐾 Vakond úr próbál nem gondolni a karácsonyra, de persze a készülődés és a nagy sürgés-forgás őt sem hagyja hidegen. 🎁 A plüssállatok közben aprólékosan díszítik a karácsonyfát, ami annyira bájos jelenet, hogy még felnőttként is jólesik elidőzni rajta.   🎅 És a végén – mert milyen karácsony lenne nélküle – megérkezik a Mikulás is. A könyv 3D megoldása...

  Egy könyv, ami mosolyt csal a picik arcára – és a szülők szívét is megmelengeti.   A karácsonyi könyvek között időnként felbukkan egy-egy olyan kincs, amely már az első lapozásnál meghódítja a gyerekek szívét – és őszintén szólva a miénket, szülőkét is. A Pamacs karácsonyfája nálunk pontosan ilyen könyvvé vált. Az a fajta kötődés alakult ki hozzá, amit nem lehet erőltetni vagy magyarázni: egyszerűen minden alkalommal öröm elővenni.   A kislányom az első pillanattól kezdve rajongással fordult a könyv felé. Nem túlzás azt mondani, hogy bármikor képes leülni mellé, mintha egy régi jó baráttal találkozna újra és újra. Legyen szó lapozgatásról vagy az apró nyitogatható ablakokról, mindig ugyanolyan lelkesedéssel fedezi fel, mi rejtőzik a következő kis fülecske alatt. A történet még talán nem köti le tartalmilag – hiszen ő még kicsi hozzá –, de a képek, a színek, az interaktivítás egyszerűen elvarázsolják. Sokszor olyan gyorsan lapozza a következő oldalt, hogy alig bí...

  …mert a karácsony nem csak megérkezik, hanem együtt teremtjük meg.   Vannak könyvek, amelyek nem egyszerűen történetet mesélnek el, hanem hangulatot hoznak magukkal. Olyan különös, halk, ünnepi zsongást, amitől az ember lelassít, mélyebbet lélegzik, és kicsit közelebb érzi magát mindahhoz, amit a karácsony valójában jelent. Amikor kinyitottam Kádár Annamária Minden jó, ha karácsonyra készülünk című kötetét, pontosan ezt éreztem: mintha egy meleg fényű ablakhoz léptem volna oda, ahol bent már készülődik az ünnep. Ez a könyv nem a hagyományos értelemben vett mesekönyv, és talán éppen ettől olyan különleges. Nem egyetlen, lineáris történet húzódik végig rajta, hanem egy család adventi készületei, apró örömteli pillanatok, és rengeteg olyan tevékenység, amely akár a mi otthonunk része is lehetne. A kötet fejezetei között sétálva szinte hallani vélem a papír zizegését, érezni a friss festék illatát, a csillogó díszek tapintását – mert itt tényleg a közösen eltöltött idő kerül elő...