A valóságon túl

  Sziasztok! Ma egy borítóleleplezéssel érkeztem, úgyis rég volt már a blogon és próbálok szépen lassan teljesen visszatérni. :D Ma pedig Aleksandr Voinov Sötét lélek 1-3 című könyvéről rántjuk le a leplet, de előbb az íróról: Az EPIC Award-díjas és Lambda Award-döntős Aleksandr Voinov emigráns német író. London környékén él, ahol szerkesztőként dolgozik a pénzügyi szektorban. Műfaji skálája a sci-fitől és a fantasytól egészen a thrillerig, a történelmi vagy kortárs és az erotikus regényekig terjed. Könyveit a Random House Germany, a Samhain Publishing és más kiadók adták ki. Ha éppen nem ír, akkor alternatív gyógymódokat tanulmányoz, történelmi helyeket jár be, és más írókkal találkozik. Egymaga három londoni könyvesboltot tart életben a változatos kutatási projektjeivel. Jelenleg az európai varázshagyományok érdeklik, a sakk története, a keresztes hadjáratok stratégiái, illetve a kalózok aranykora. Aleksandr weboldalát a http://www.aleksandrvoinov.com címen találod, blogját...

  „A bizalmat nem szavakkal, hanem tettekkel lehet kiérdemelni.” Fülszöveg: "Lehengerlő történet a szív és az ész harcáról." - A valóságon túl blog   Amikor az életed a tét Sophia, a fiatal és céltudatos lány úgy nőtt fel, hogy nem ismerte az édesanyját. Csupán egy magyarázkodó levél maradt neki emlékül, és egy nyom, miszerint a nő Las Vegasban él. Sophia így a bűn városába költözik, hogy felkutassa a családi gyökereit, ott azonban falakba ütközik. Unalmas munkát vállal, mellette viszont, amikor leszáll az éj, a lány élete megtelik izgalommal és kalanddal. Amikor segítségre van szüksége, alkut köt Viktor Makszimovval, az éjszakai klubok és kaszinók urával. Sophia távol akarja tartani magát a zűrös múltjától, ám ekkor még nem is sejti, hogy a férfi mekkora veszélyt jelent a számára. Mit tehetünk, ha az érzelmeink veszik át az uralmat felettünk? Engedhetünk a csábításnak, ha a gyönyör mellé gondok is társulnak. Baráth Viktória ismét a sötét oldalra kalauzolja ol...

  Sziasztok, A mai borongós napon, ma egy igen különleges interjúval készültem a számotokra. Tavaly hoztam nektek egy frissen debütáló írónő könyvéről értékelést, most pedig készültem vele, egy interjúval is. A Beteg szerelemről íródott értékelésemet itt olvashatjátok el: https://avalosagontul.blogspot.com/2019/11/a-lelked-arnyekaban-drasko-olivia-beteg.html Remélem ti is örömmel olvassátok maj 1.)   Mi motivált abban, hogy író legyél? Mint, mindenki mást, engem is a hírnév gondolata nagyon csábított. De a legnagyobb motivációm az volt, hogy egy olyan könyvet adjak az olvasóknak, ami az én gondolataimból, fantáziámból született meg.   2.)   Mindig is író szerettél volna lenni? Gyerekkorodban is írtál vagy csak később jött el, azaz érzés, hogy már pedig te írni szeretnél? Már kiskoromban is imádtam az irodalmat, Kafka rajongó voltam a középsuliban, de sosem gondoltam volna, hogy író leszek. Miután leérettségiztem, akkor kezdtem el komolyabban foglalkozni...

„Még ha muszáj is továbblépned, kérlek, soha ne engedj el bennünket!” Fülszöveg: Őrület, milyen gyorsan tér vissza a zsongás akkor is, ha az ember már ilyen hosszú ideje józan. Whiskey csak állt ott, a küszöbömön, pont, mint egy évvel korábban. Csakhogy ezúttal nem esett az eső, nem volt düh, sem esküvői meghívó, csak mi ketten. Egyedül volt. A régi barát, a könnyed mosoly, a torz vigasz, ragyogóan szervírozva. Egyedül voltam. A függő, aki úgy tesz, mintha nem akarna belekóstolni, mégis túl hamar ráébred, hogy attól, hogy hónapok óta tiszta, még nem vágyik rá kevésbé. De nem szabad innen kezdenem. Nem, ahhoz, hogy ezt a történetet jól meséljem el, vissza kell mennünk. Vissza, az elejére. Vissza, a legeslegelső csepphez. Ez az én szerelmes levelem Whiskey-hez. Csak remélni tudom, hogy elolvassa. Ideális feel-good olvasmány. Vízpartra és bekuckózva is. Kapcsolódj ki vele! "Ez a regény a lehető leggyönyörűbb módon kerített a hatalmába. Darabokra tört, és a történe...

A második világháború után gyerekek százezrei maradtak árván vagy félárván. Ahogy akkoriban a világ számos gyermekmentő akciója keretében, Nápolyból is vonatoztattak gyerekeket Olaszország északi részébe, ahol a kicsik jobb körülmények között élhettek pár hónapig. Amerigo Speranzát, az alig nyolcéves kisfiút is elküldi írni-olvasni nem tudó, filléreken tengődő anyja Modenába, hogy egy idegen családban cseperedve kicsit felhizlalják és ki tudja pihenni a háború lelki megrázkódtatásait. Amerigo elbeszéli félelmekkel teli útját az idegenbe, ahol alig érti az északi nyelvet, de ahol befogadásra talál, sőt még egy hegedűt is kap. A zene iránt élénken érdeklődő fiú a nyáron visszakerül anyjához, ahol azonban meg nem értés és a régi nyomor várja. Amikor anyja az ő legféltettebb kincsét is eladja élelemért, elhatározza, hogy megszökik és újra vonatra száll. Amerigo története sok ezer kisgyerek történetéből kerekedett. A balladai mélységű, igaz mese Viola Ardone, a tehetséges olasz írón...