Értékelés: Palotás Petra - Kékestető

 

” Valami piszkálta a torkát, égette a mellkasát, hogy talán meg kellene mondania az igazat. De aztán úgy döntött, hogy jó ez így, hiszen senkinek nem ártott vele, meg aztán miért ne lehetne egyszer ő is mázlista, miért ne lehetnének egyszer neki irigyei.” _

Személyes véleményem:

Elég régóta vagyok Petra csoportjába, viszont őszintén elmondom, hogy ez volt az első könyv, amit olvastam az írónőtől. Valahogy mindig olyan hosszú volt a listám, hogy egyszerűen a szelektálások között mindig kikerül és rá már nem jutott időm. De annak viszont rettentően örülök, hogy ezzel a könyvvel kezdhettem az ismerkedést az írónővel.

A Kékestető egy rendkívül jól megírt történet, mely melegséget áraszt ebben a zord időben is. Hisz ami miatt mindenképp szerettem volna elolvasni azok az emlékek. Életemben először hatodik osztályos koromban voltam ott egy tanulmányi tábor miatt. Ahogy Ilka mesélt a Mátráról és a Kékestetőről egyből eszembe jutott a Mátrafüred-Sástónál eltöltött őszi tábor. Így ezekkel az emlékekkel vetettem bele magam a következő oldalakba.

A könyvet viszonylag gyorsan befejeztem, talán maximum egy hét volt és a jegyzetekbe meg is írtam a kis véleményem, csak idő nem jutott a megszerkesztésére, de ami késik nem múlik. Így fogadjátok szeretettel a kis monológom erről a csodakönyvről, mely kívül belül gyönyörű.

Magáról a történetről:

Főszereplőnk Karcag Ilona, aki egy tizenhét éves pesti lány. Ilka nehezen lélegzik, már tornaórákra sem jár, a lépcsőzés is megterheli. Egyedül él gyári munkás édesapjával, hisz édesanyja pár éve lelépett egy férfival, Brazíliába. A férfi náluk lakott egy ideig és próbálta rávenni Ilka szüleit, hogy tartsanak vele. Ilka édesapja azt hitte, hogy egyértelmű, hogy nem vágnak neki az ismeretlennek, de felesége máshogy gondolta. Így ketten maradtak a lányával.

Ilka egy nap arra ment haza, hogy édesapja közli vele, hogy csomagoljon. Hisz elutazik a

Mátrába, hisz ott nyílt Magyarország gyógyszállója. Ilka nem értette, hogyan engedhetik ezt meg maguknak, de nem is kapott gondolkodási időt, hisz már másnap vonatra szállt a keletibe és meg sem állt a Mátráig, ahol Mákos István várta őt, hogy elvigye a szálloda.

Bár a főszereplőnknek Ilkát mondhatnánk, ő inkább mégis az, aki a keretet adja a többi szereplőhöz, aki összefogja nekünk őket. Hisz éppen akkora hangsúly van az ügyvéd feleségén Irmán, aki már az első perctől kezdve a szárnyai alá veszi a lányt.

A lebénult százados, aki makacs és önfejű, mégis szemet vet az ápolónőre. Plátoinak gondolja, hisz lábai elvesztése megkeserítette őt és nem látja már az élet értelmét. Mégis amikor korcsolyázni viszi Erzsi, mintha az egész élete megváltozott volna.

Jancsi, a fiú, akit édesanyja pesztrál állandóan és bár az őrületbe kergeti néha mégis szerencsés, hogy ott van neki. A fiú, aki folyton Ilkán lóg és bár őt idegesíti mégis féltékeny lesz, ha a fiú nem rá figyel éppen.

Ezenkívül nem csak a szálló vendégei lesznek számunkra érdekesek és szerethetőek vagy épp nem szerethetőek, de a dolgozók is. Közöttük Mákos István és az ápolónőnk Erzsi. A lány, aki mindent megtesz, hogy picit segítsen az itt élők nehéz helyzetén.

Mindenki valamilyen szinten a szívünkhöz nő és bár ide gyógyulni jönnek az emberek, az sejthető, hogy ez nem mindig sikerül. Így igazi hullámvasút is egyben a könyv.

Egyben az egész:

Elsősorban szeretném elmondani, hogy ez a borító valami eszméletlenül szép lett. Ebben az évben biztos, hogy ez számomra a number one, de lehet az elmúlt évek egyik legszebb borítója. Így a téli hóesésben pedig még inkább megmelengeti a szívem, ha ránézek.

A történet bár fertőtlenítővel, betegségekkel van átitatva mégis ott van a remény a gyógyulásra, így megtanuljuk, hogy bármilyen rossz is épp a helyzet, mégis van kiút vagy ha mégsem akkor hozzuk ki belőle a legtöbbet. Egy magával ragadó történet, mely magába szippant fiatalokat és az idősebb korosztályt is. Az írónő írásmódja rendkívüli így már bánom, hogy eddig nem olvastam tőle. A Kékestető teljesen magával ragadott, mikor volt idom, hogy olvassak egyszerűen magába szippantott és visszavitt 1932-be. A gyönyörű, hófödte Kékesre.

 

Köszönöm Petrának, hogy megmutatta, hogy a Mátra ugyanolyan szép, mint az emlékeimbe.

 Ha megszeretnéd rendelni akkor Katt IDE!

(Jelenleg előjegyezhető!)

A kiadónak pedig köszönöm szépen a lehetőséget az olvasásra. :)

Patti  😊