Értékelés: Benyák Zoltán: Requiem 2. - Egy forrongó nyár emlékezete

 

„Minden rossz dolog egy napig tart, mondta egyszer egy vén boszorkány.
Minden tűz egy óráig ég csak, gondolta magában egy fiatal lány. Meg azt is, hogy a korom az emberben örökre megmarad.”

Fülszöveg:

Paradisóba beköszöntött az évezred legforróbb nyara. A tavasz tragikus eseményei után a város új vezetés alatt próbál boldogulni. A polgármester székébe az ördögi Vernon Wells kerül, aki vasszigorral nyomja el a polgárok ellenállását.

A szigeten ragadt motorosbanda tagjai, Carmen, Sam és Eli próbálnak a megoldatlan titok végére járni, de nincs könnyű dolguk, mert mindhárman csak egy kis részét ismerik a rejtvénynek, így először is meg kell tanulniuk megbízni egymásban.

Valéria különös képességei továbbfejlődnek a boszorkány Lukréciával töltött hónapok során, és szükségük is lesz az erejükre, mert új ellenféllel kerülnek szembe.

A város Doktora eközben sérülten, félőrült állapotban bolyong a csatornarendszer mélyén - és ezúttal talán őrangyala sem tudja megmenteni.

Benyák Zoltán misztikus trilógiájának második kötetében a szereplők egyre mélyebbre süllyednek a rejtélyek mocsarában, miközben az ezredforduló kérlelhetetlenül közeledik.

Személyes véleményem:

Az első rész után alig vártam, hogy olvashassam a folytatást, így nagyon örültem mikor az író felkeresett, hogy nem-e olvasnám el a második részt is.  Így a második rész volt az a könyv, ami elkísért engem az összes ctg és ultrahang vizsgálatra. Amiből elég sok volt hetente. Nagyon reméltem, hogy szülés előtt betudom fejezni a könyvet, de végül ez nem sikerült. De Zoli partner volt a kérésembe, így Babóca hiába aludt a kezembe, így is tudtam olvasni a folytatást.

A második rész talán sokkal jobban a szívemhez nőtt. Hisz az első részben megismertünk embereket, a végére meg is kedveltük őket. De mégis ebben a részben történtek cselekmények, amikre nem számítottam, és ami számomra szívbemarkoló rész volt.

Magáról a könyvről:

A második rész ott kezdődött, ahol az első véget ért. A szeretet motorosaink Sándor halála után itt maradnak Paradisoba. Meg szeretnék húzni magukat egy ideig és próbálnak nem szem előtt lenni. Ezenkívül megszeretnék oldani Sándor dolgát is, ami miatt igazából ide lettek hívva, csak már nem volt idejük tisztázni. De közben pedig valaki bőszen keresi őket is, illetve még egy dolgot el szeretne intézni, hogy megtisztítsa a várost. A városban sosincs béke és nyugalom erről pedig Vernon gondoskodik. Bár az élet megy tovább, az emberek még sem tudják, hogy a háttérben milyen borzalmas tervek kezdenek körvonalazódni.

Valéria a nagymamájánál él tovább, kint az erdőben és tanulja meg a boszorkányság minden csínját-bínját. Közben pedig lejár a városba, hisz egy rádiós fiú kicsit elvette az eszét. A fiú, akiről közben egy komoly dolog is kiderül. A fiú, aki félig jelentéktelen mégis két fontos szereplőhöz kapcsolódik. Egyhez, aki már nincs közöttünk és persze a lányhoz, akit megtűr maga mellett a rádió állomáson.

A Doktor pedig folytatja a kis nyomozását, de ez eléggé rosszul sül el, hisz, aki túl sokat tud, az előbb utóbb bajba kerül. Sajnos Pestis Doktorral is ez történt. Így hiába derített ki valamit, mégsem tud ezzel már semmire sem menni. Időközben pedig ő utána is nyomozni kezd az őrangyala, hogy megtudja ki is valójában Pestis Doktor. Ennek a háttér sztoria volt az egyik legérdekesebb része. A Doktor pedig pár golyóval a fejében próbál néha észnél maradni, de az agya, ami az emlékeit is tárolja jelenleg nem nyújt szolgálatot számára.

A cselekmény továbbra is több szálon futott, ami az első részben roppant zavaró és megterhelő volt, ahogy próbáltam elkülöníteni és megérteni a történetet, itt viszont már ez gördülékenyen ment. Így most mikor újabb fejezhet értem már nem voltam a miatt csalódott, hogy megint elvesztem a fonalat, hanem alig vártam, hogy egy pár oldallal ezelőtti cselekménynek végre megtudjam a következményét.

Egyben az egész:

Új szereplők, új életcélok, de közben a régiek is itt vannak velünk és rájuk van a legnagyobb hatással a változás és a múlt történései. A világban elkezdődött valami, Paradiso, pontosabban az ott élő emberek irányítását átvette egy férfi, aki úgy játszik a főhőseinkkel, ahogy a kedve tartja.

Volt, amikor izgultam, féltem és volt olyan rész, ami számomra annyira szomorú volt, hogy el is pityeregtem rajta.

Szóval egy szó, mint száz: A Requiem második része sem okozott csalódást, így alig várom a folytatást. Amire már nekem sem kell sokat várnom. :)

Ha meg szeretnéd rendelni katt IDE!

Köszönöm az írónak a lehetőséget az olvasásra. J

Patti J