Értékelés: Freida McFadden: Törés – amikor az anyaság nem fekete-fehér

 

Akkor tudod, hogy egy valóban különleges ember van melletted, ha nem engedi neked, hogy elrontsd az életed.

Az írónő neve az utóbbi időben egyre gyakrabban bukkan fel az olvasók körében, különösen annak köszönhetően, hogy az egyik regénye filmes feldolgozást is kapott, amit a Magyar mozikban a napokban mutattak be. Ennyi figyelem mellett számomra is elkerülhetetlenné vált, hogy végre kézbe vegyek tőle egy könyvet. A választásom a Törésre esett – és már az első fejezetek után biztos voltam benne, hogy nem egy könnyed történet vár rám.

A regény azonnal a közepébe vág: megismerjük a nyolchónapos terhes Tegant, aki egy hóvihar kellős közepén indul útnak, hogy felkeresse az egyetlen testvérét. Bár a kislány, akit a szíve alatt hord, nem volt tervezett, Tegan már most erős kötődést érez iránta. A történet egyik fájó pontja, hogy a gyermek apja korántsem osztozik ebben az örömben. Az út azonban tragikus fordulatot vesz: Tegan soha nem érkezik meg a céljához.

A sors egy különös házaspárhoz sodorja, akik a maguk sajátos módján próbálnak segíteni rajta. Bár kezdetben úgy tűnik, biztonságban van, hamar kiderül, hogy a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Tegan számára nemcsak a saját élete, hanem a születendő gyermeke élete is a tét.

Éveken át csak arra vágytam, hogy legyen gyerekem. Egy gyerek, akit a karomban tarthatok. De nekem Hank a családom. És több szeretetet adott nekem, mint amennyit egy tucat gyerek valaha is képes lenne adni. Csak akkor jöttem rá erre, amikor majdnem mindent elveszítettem.

A Törés egyik legnagyobb erőssége az érzelmi mélysége. Az írónő nem fél megmutatni az anyaság két végletét: azt, amikor valaki könnyedén esik teherbe, és azt is, amikor a hosszú évekig tartó küzdelem, akár több sikertelen lombikprogram sem vezet eredményre. Ezek a témák rendkívül erősek, sokszor fájdalmasak, és garantáltan hatással vannak az olvasóra. Éppen ezért úgy érzem, hogy várandós olvasóknak nem feltétlenül ez a legmegfelelőbb időpont a könyv elolvasására.

A történet végig feszült és sodró lendületű, nehéz letenni, még akkor is, ha az embernek – mint nekem – egy másfél éves gyermek mellett kell időt szakítania az olvasásra. A könyv nemcsak olvastatja magát, hanem gondolkodásra is késztet, és sokáig velünk marad az utolsó oldal után is.

Összességében a Törés egy erőteljes, érzelmekkel teli regény, amely mélyen belemarkol az olvasóba. Nem hibátlan, de őszinte, bátor és hatásos történet, amely méltán érdemli meg az ötcsillagos értékelést.

Ha megszeretnéd rendelni Katt ide:

Köszönöm, hogy benéztél! 😊

Xoxo, Patti! 😊