Julie V. Scott - Before Heaven

 […] nem mindenki fog életed során hátat fordítani neked, de nem is feltétlenül a vér fogja hozzád kötni az igazi családodat

Fülszöveg:

Vajon lehet olyan erős szeretetet érezni a zene iránt, hogy az megmentse a lelkedet?

Remington Blake erre keresi a választ, miközben próbál túlélni alkoholista apja ámokfutása mellett. Maga sem tudja, hogyan kellene viszonyulnia az élethez, ám egy nap Natalie Keller besétál a Hartford Gimnázium ajtaján és fenekestől felforgatja az addig ismert életét. 

A lány reményt ébreszt benne, már nem csak létezni próbál, hanem szeretetre és sikerre vágyik. De vajon az iránta táplált érzései elegendőek ahhoz, hogy a legnehezebb időszakokon átsegítsék?

Julie V. Scott kisregénye, a Before Heaven betekintést enged egy nem mindennapi fiatal életébe, aki pontosan tudja, milyen érzés a lejtő alján lenni, ahonnan már csak úgy tudsz kijutni, ha valaki kinyújtja feléd a kezét.

A történet a Sky of Heaven sorozat nulladik, egyben bevezető kötete.

Személyes véleményem: 

Kicsit nehéz írnom úgy a könyvről, hogy figyelembe veszem, hogy semmilyen érzést nem tudott kiváltani, de mégis egy nulladik kötet. Egy első könyves írónőről beszélünk, aki kihozott egy rövid bevezető novellát, amivel igazából megismeri őt a világ. Mielőtt valaki, azt gondolná, hogy szívtelen vagyok az én apukám is alkoholista volt, aki három éve meghalt és a szüleim gyerekként elváltak. A nevelőapám pedig valahogy sose fogadott el igazán. Szóval talán nekem kellett volna a legjobban átéreznem, de ez nem jött át.

Rövidsége miatt nem tudta átadni az érzéseket igazán. Így olyan volt mintha csak egymás után raknánk a problémákat. Volt itt minden. Bántalmazás, meghalt édesanya, alkoholista/bántalmazó apa és a mindent elsöprő szerelem. 

Magáról a könyvről:

Mint ahogy ki van hangsúlyozva ez egy nulladik könyv, ami egy felvezető a további eseményekhez. De ezt meglehetett volna úgy is oldani, hogy érzéseket kifejezünk vele, hogy átadjuk azt, mennyire rossz egy ilyen életben élni. Viszont itt egymás után voltak a mondatok. Volt két összeszólalkozás, majd vége lett. Az idő rettentő gyorsan haladt és tényleg nem tudtam átérezni. Biztos vagyok benne, hogy a következő könyv jobb lesz. Viszont nálam az nulladik könyv nem érte el a hatását. Vártam azt a pontot, ami miatt mindenki odavolt. De nem jött el és egyszer csak vége volt a könyvnek.