Értékelés: Borsa Brown - Párban Nápolyban

 

„Nápolyban nem lehet különválasztani a bűnözést és a szegénységet. Aki a nyomorba születik, annak egyenes útja vezet a Camorrába, ezért van olyan könnyű dolga a maffiának, és ezért van mindig utánpótlás.”

Fülszöveg:

Ha flörtölsz egy nápolyi férfival, annak csak egy vége lehet!

Isabella Taylor, a floridai pályakezdő FBI-ügynök úgy érzi, hogy sínen van az élete, ám egy nap szeretett unokatestvére gyilkosság áldozata lesz. A nyomozás szálai Olaszországba, Nápolyba vezetnek, egy bűnszervezethez.

Matteo Mazzola, a jóképű, sikeres nyomozó, az egész életét arra tette fel, hogy harcol a nápolyi maffia, a Camorra ellen. Módszerei sajátosak, hatékonyak, bár felettesei számára sokszor szinte elfogadhatatlanok.

Isabella és Matteo találkozása mindkettejük számára rejt kínos és kellemes pillanatokat is. Társként, közösen kellene dolgozniuk, mégis nehezen veszik az akadályokat, hiszen nem csak a szakmai segítséget látják a másikban. Heves érzelmek dúlnak közöttük, a vágyuk pedig egy idő után mindent felülír. Lassan fedezik fel egymás világát, válnak megszállottá ugyanabban az ügyben, és vesznek el a szerelemben.

Ám a maffia sem rest üzenni, mert a keményfiúk nem arról híresek, hogy finomkodnak.

"Chi ben comincia é alla metá dell'opera."

"Ha jól kezded, akkor már félig meg is oldottad."

...Nápolyban azonban semmi sem indul jól.

Szerelem

Szenvedély

Humor

Maffia

Hölgyem! Isten hozta a Camorra világában!

Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője ezúttal egy szórakoztató, ám emberi lelket boncolgató, perzselő érzelmekkel fűtött nyári történetbe repíti az olvasókat.

 

Kiadó: ÁLOMGYÁR KIADÓ

Oldalak száma: 352

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 342 gr

ISBN: 9789635704118

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2022

Árukód: 2758707 / 1207626

Személyes véleményem:

Ha jól emlékszem ez a második vagy a harmadik Borsa könyv, amit olvastam és mikor megláttam ezt a könyvet, akkor egyből tudtam, hogy végre ezt nekem írta. Baráth Vikinél is imádtam a hasonló stílusú könyveket, így kíváncsi voltam, hogy Borsa mire megy ezzel a stílussal az Arab világot elhagyva. Viszont rendkívül vegyes érzelmekkel csuktam be a könyvet. Alapjáraton nem volt vele bajom, olvastatta magát velem a könyv, viszont Isabella hatalmas csalódás volt. A nagy FBI ügynök, akinek igazából semmilyen ügye nem volt még ezen berkeken belül és elmegy egy olyan helyre, amiről semmit nem tud. Konkrétan Matteo mellett úgy nézett ki, mint egy óvodás, aki csak véletlen került oda. Valahogy én úgy képzeltem el az FBI-t, hogy minden maffia hálózatról van elegendő anyaguk, amiből utána lehet nézni, hogy pl. Nápolyba mire kell számítania, ha már ilyen veszélyes helyre megy. De semmi. Gyerekcipőben mászkált és érthetően a bosszú vezérelte. Viszont majdnem mindent tönkre is tett ezzel. Rendkívül forrófejű volt és nem gondolt végig semmit. Matteo helyében már az első pillanattól kezdve feladtam volna a főnöknél, hogy összeférhetetlenség miatt nem dolgozhat az ügyön.

Magáról a könyvről:

Isabella Taylorral elsőnek akkor találkozunk, mikor picit kikapcsolódik a barátaival. Már itt

is az az érzésünk támad, hogy milyen kemény csaj, egy FBI ügynök, aki a legjobbak egyike. Majd hirtelen jön a szülői hívás és az egész élete fenekestől felfordul. Valahogy most előttem vannak az apja szavai és megértem, hogy miért nem akarja, hogy ő menjen oda. Mindenki azt mondja, hogy ő tudja megoldani a legjobban ezt az ügyet, de hatalmasat tévednek a véleményem szerint. A lány viszont nyert. Az apja neki adja az ügyet és Nápolyba utazik. A lány, akinek ez az első önálló ügye és bár az apja világéletében FBI ügynők volt mégsem áll szerintem készen. Az első haláleset, amit látott az az egyik közeli hozzátartozója teste volt a hullaházba. Most pedig Nápolyba megy, ahol a legveszedelmesebb maffia hálózat található. De menjünk is tovább a lány első útja megkeresni a hozzá kirendelt tárát, aki épp helyszínen van. Isabella beszeretné bizonyítani, hogy ő nem csak egy FBI-os cicababa, ezért bemegy a tett helyszínére, ami, mint később kiderült hatalmas hiba volt. Egyáltalán nincs a helyzet magaslatán és nem hallgat az ész érvekre. Ami persze mivel családtag gyilkosa után nyomozol érthető lenne, de kérlek az FBI-t képviseled. Sokkal jobban át kellene gondolni a helyzetét és azt, hogy milyen lassan lehet haladni és óvatosan. Viszont ő egyik napról a másikra szeretné a gyilkost rács mögött látni, viszont jelzem a Camorraval van dolga továbbra is. A lány tapasztalatlan és nem hallgat az ész érvekre. Matteo volt az egyetlen színfolt a könyvben. Imádtam a beszólásait és azt ahogy kitudta akasztani Isabellat. Aranyos volt a kettők között lévő szópárbaj, de igazából a főszereplő ennyi. Nápoly bemutatása még egy színfolt volt a könyveben. Olyan része volt bemutatva, amit nem sokan mutatnak meg nekünk. Érdekes volt nagyon ahogy Matteo beszélt róla. A szörnyűségekről és mégis csodálta a várost. Minden hibájával együtt. A Camorraról lévő információk is figyelemfelkeltőek voltak. Valahogy nem gondoltam volna, hogy Nápolyt ennyire körbevette a maffia.

Egyben az egész:

Rettentő nehéz, mint mondani róla úgy, hogy ne legyen spoileres. Alapjáraton nem volt rossz könyv. Voltak benne hibák, amit én nem tudtam hova venni és Isabella így egy hét után visszagondolva továbbra is idegesít. Matteo viszont megnyert magának. Igazából ő volt a könyv húzóága. Érdekes volt ahogy Nápolyról mesélt és a Camorraról. Rengeteg tanulságos dolog volt benne, de valószínűleg ezt úgyis kitudta volna nekünk fejteni, ha Isabella nem egy újonc lett volna, de gondolom így könnyebb volt végigvezetni a történetet. Csak akkor az elején kellett volna valahogy elmondani, hogy egy újonc FBI ügynökről van szó. Akkor nem várt volna olyan sokat tőle az olvasó. Így viszont az egész olvasás alatt idegesített. Valahogy nem tudtam elhinni, hogy ennyire felkészületlen volt Nápollyal kapcsolatban. Ha meg újonc akkor most tudott volna bizonyítani, de számomra nem bizonyított semmit csak azt, hogy remélhetőleg máskor nem teszi rá egyedül semmire az FBI. :D

Kedvcsináló Idézetek:

„Minden elcsendesül körülöttem, sok… túl sok percre bánom meg, hogy ezt az utat választottam. A szememet dörzsölöm, itt csengenek a fülemben Pelle szavai: „A szíved olykor visszahúz, igaz?”

Igaz…”

„Keveset látott még ez a nő, mégis sokat, mert azt hiszem, annál pocsékabb érzés nincs, amikor nyomozóként egy rokonodat látod a boncasztalon egy gyilkossági ügyben.”

„Egy gyermek halálát minden rendőr nehezen dolgozza fel.”

„Elnézem őt, és a kislány korunk jut eszembe. Utáltam, hogy mindig előbb aludt el, mint én. Akkor is ugyanilyen bambán bámultam, arra várva, hogy felébredjen. Most tudom, hogy már soha többé nem nyitja ki a szemét, nem dobja hozzám a párnáját, hogy hagyjam már aludni.”

„Nem lehet, hogy nem érti! Nem lehet, hogy még most is képes higgadtan, ennyire hideg fejjel dönteni!”

 

Ha megszeretnéd rendelni:

Álomgyár

Libri

Bookline

 

Köszönöm, hogy benéztetek.

Patti 😊