Tormási Vyktória: Rólunk szólt



„De mindig azt mondta, nem a tökéletes embert kell keresni. Olyan nem létezik. Azt az embert kell megtalálni, aki számunkra a legtökéletesebb.”

Fülszöveg:

„Soha ​nem gondoltam magamra világmegváltó hősként vagy híres filmcsillagként. Úgy gondoltam elhamvadok az emlékkel melyet a jelentéktelen tegnap hagy maga után. Én a jelenben akartam lenni valaki. Nem számít, ha később senki nem emlékszik rám. Most lássanak. Most kapjam a tapsot. S ha majd a síromnál senki nem emlékszik a nevemre, csak egy tábla karcolja az akkori jelenbe nevem apró foszlányait, én akkor is tudni fogom, hogy éltem. Sőt mi több, az álmomnak éltem. Nem azért kell harcolni, hogy emlékezzenek ránk, azért kell harcolni, hogy lássanak. ”

Anna élete előre meg van tervezve, be van táblázva minden pillanata. Határozott elképzelései vannak a jövőjét tekintve, melytől semmi nem tántoríthatja el. De egy valamire nem számított. Hogy találkozik valakivel, aki felkavarja az álló vizet. Bizonytalan lesz minden, a jövője és az élete. Anna vergődik az elhatározás és az érzelmek között. Mi a fontosabb az ész vagy az érzelmek? Feladhatjuk az álmainkat és vágyainkat azért, hogy újakat alkossunk valakivel? Meddig érdemes ellenállni a kísértésnek?

Tormási Vyktória legújabb könyvében ismét az érzelmeinkre szeretne hatni, olyan gondolatokkal mely mindannyiunk fejében ott motoszkál, mégsem merjük kimondani.

Személyes véleményem:

Szerintem még nem fordult elő, hogy valaki megsiratott volna éjfélkor. Az írónőnek viszont ez is sikerült. Alapjáraton nem gondoltam volna, hogy befejezem a könyvet és ma értékelés jön belőle, hisz volt még 170 oldalam a könyvből tegnap este 10-kor. Ha jól emlékszel hajnal fél 1-kor már írtam az írónőnek, hogy befejeztem és köszönöm az éjszakai sírást. Annyira olvastatta magát a történet. A főszereplő lány precizitásába és terveibe annyira beletudtam magam élni, hogy egyszerűen olyan volt mintha rólam írták volna. Ha most valaki azt kérdezi tőlem, hogy mit gondolok, a jövőmről akkor van egy konkrét terv, hogy mikor mennyit kell félretennem, mikor akarok házat venni és nagyjából mikor szeretnék leghamarabb gyereket. 

Egyszerűen mindent betábláztam az életemmel kapcsolatban. Lehet, hogy emiatt lefogok maradni jó pár dologról, ami lehet, hogy fontos az életben, de később eltudom mondani, hogy mindent valóra váltottam, amit szerettem volna. Ezenkívül én is elkezdtem ugyanúgy falakat építeni magam köré, mint Anna. Nálam is volt egy törés amióta egyszerűen félek közel engedni magamhoz bárkit is, mint ő. Ha úgy érzem, hogy valaki túl közel kerül, akkor elmenekülök és valljuk be nagyon kevés azon pasiknak a száma, akik még küzdeni szeretnének egy lányért és nem adják fel a második próbálkozás után. Így jelenleg nem félek attól, hogy az én terveim bárki felrúgná.

Magáról a könyvről:

A főszereplőnk Anna Budapestre költözött és az álmait szeretné valóra váltani. Ott ismerkedett meg Noémivel is, aki nagyon hamar a lakótársa és később legfőbb bizalmasa lett. Ennek már két éve. Anna precízen eltervezte életét, az, hogy hogyan fog bekerülni a legnevesebb balett-társaságba. Természetesen mindenért megküzd az életben. Két helyen gürizik és kerüli azokat az embereket és helyzeteket, amik céljai útjában állhatnának. Emiatt nagyon becsülöm és ez volt az a pont, amikor megkérdeztem magamtól, hogy most Viki rólam írt könyvet? :D

De persze az életnek is vannak meglepetései és Anna épp az egyik ilyen meglepetésbe

ütközött bele. A jóképű idegen feltűnt a lány életébe, de ez őt nem érdekelte. Viszont pechére barátnője bulizni akart menni és Annát is magával rángatta, így történt, hogy a zenekar énekese kiszúrta magának a lányt, aki már abban a másodpercben felforgatta a világát mikor összeütköztek napközben.

Noémi is megismerkedik a zenekar egyik tagjával és bár a lány nem arról híres, hogy a srácok komolyan veszik, és tartós kapcsolatba akarnak vele kezdeni, úgy néz ki ez, kezd megdőlni. Viszont Anna és Ádám macskaegér játékot játszanak egymással. Anna nem meri kinyitni a szívét, mert fél, hogy újra csak megsebzik. Ezenkívül volt egy pont, amikor Anna egy olyan dolgon gondolkodott, ahol nekem lekellett tennem napokra. Ezt jeleztem Vikinek is, hogy jelenleg nekem nem megy tovább folytatni a könyvet.

„Még van időnk. Talán az egyik leggyilkosabb mondat, mely az ember történelmében létezett. Mindenki azt hiszi, ideje, mint a tenger. Pedig az idő az, ami a legkiszámíthatatlanabb a világon. Nem mondjuk ki, hogy szeretlek, mert van még elég időnk. Nem bocsájtunk meg, mert van még időnk. Nem élünk az álmainknak, mert van még időnk. Aztán egyszer csak az idő buborékja kipukkad, akár egy héliummal teli lufi, és a vágyak s remények szertefoszlanak a semmibe.”

Nekem erről mindig apu jut eszembe és hiába történt lassan másfél éve ugyanúgy fáj rá gondolni és ugyanúgy kiborulok. Egyszerűen annyira szívenütőttek a szavak, hogy az valami hihetetlen. Nagyon sokan még mindig nem tudják, hogy a leggyilkosabb dolog nem a remény, hanem, hogy azt hisszük van még időnk. Persze, ha az élet pofon vág, akkor mindjárt tisztábban fogunk látni. De senkinek nem kívánom, hogy az élet tanítsa meg.

Térjünk vissza a két főszereplőnknek. Ádám élete sem volt könnyű. Lehet, hogy így utólag átgondolva, ez csak egy kamaszkori hiszti volt a részére és iszonyú nagy önfejűség, de azt, amit egyedül elért és véghezvitt amiatt le a kalappal. Nem egy elveszett gyerek, aki a szülei pénzén akart elérni bármit. Egyszerűen csak pislogtam mikor betekintést nyerhettem az életébe.

 

Egyben az egész:

Egy szívbe markoló történetet kaptunk az írónőtől, ami nagyon sokszor tört több ezer darabra. Itt szeretném jelezni, hogy a főszereplőnk vezetékneve elég ironikusra sikeredett. Szóval innen is köszönöm, hogy a srác, aki összetörte olvasás közben a szívem, az Novák Ádám volt. A valóságba nem említek keresztnevet, de szeretném jelezni, hogy ezek alapján a Novákokkal csak a baj van. Viccet félretéve én imádtam a történetet. Annyira őszinte és valóságos volt, hogy nem volt olyan rész, amire azt mondhattam volna, hogy ilyen biztos nincs. 

Egyszerűen darabokra tört mégis reményt adott, hogy még lehet hinni az igaz szerelembe és akkor fog az életedbe toppani mikor egyáltalán nem várod, vagy pedig nem szeretnéd. Remélem, hogy egyszer azért engem is megtalál az én Novák Ádámom, aki legalább feleannyira küzd majd értem, mint Annáért Ádám. Egy ilyen erős és őszinte szerelemet minden ember megérdemel. Köszönöm Viki, hogy elolvashattam ezt a gyönyörű könyvet és köszönöm, hogy reményt adtál, hogy egyszer mindenki megtalálja az ő párját.

Az élet érdekes játékot űz velünk. Lehet, hogy akiről soha nem gondolnánk az lesz, ami tökéletes társunk. Néha igaz a mondás és az ellentétek vonzzák egymást. Nem feltétlenül szükséges, hogy ugyanolyan zenét hallgassatok vagy hasonló legyen mindenről a véleményeteket. Persze az igazán fontos dolgokban értsetek egyet, hisz anélkül halott ügy a dolog. De elég, hogyha elfogadjátok a másikat, megtaláljátok a másik értékeit és kitartotok a másik mellett.

Őszinte, igaz szerelem ritkán jön az ember életébe, így, ha az élet elétek dob egy kincset, akkor ragadjátok meg és ne engedjétek elveszni.

Értékelés:


Ha megszeretnéd rendelni, akkor katt ide 😊

Köszönöm, hogy benéztetek,

Xoxo, Patti 😊

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ÉRTÉKELÉS - Tomor Anita : Helló újra, kedves exem

ÉRTÉKELÉS - Jenny Han : A fiúknak, akiket valaha szerettem + nyereményjáték

Értékelés - Sara Shepard - Hazug csajok társasága

ÉRTÉKELÉS - Almási Kitti : Lezárás, Elengedés, Újrakezdés

ÉRTÉKELÉS - Erin Watt : Papírhercegnő ( A Royal család 1. )

12 számomra legjobb idézet Leiner Laura Bexi sorozatából *-*

Értékelés: Kathleen Glasgow - Girl in pieces - Lány, darabokban + nyereményjáték

TOP 10 IDÉZET: Csendes Nóra: Zápor utca

Értékelés: Sarah J. Maas: Köd és harag udvara

Számomra legjobb idézetek Borsa Brown Arab sorozatából.