A színfalak mögött | Leiner Laura - Bízz Bennem: II. trilógia - Iskolák versenye (Értékelés)

„Ha valamit megtanultam a történtekből, az az, hogy nem gond, ha kilógsz a sorból a tökéletesek között. Olyankor keresd a hozzád hasonlóan elcseszettek társaságát, mert ők szó nélkül befogadnak.”

Fülszöveg:

Egy év telt el az Iskolák Országos Versenye óta. A Szirtes tavalyi győzelme után a gimi összes diákja beadta a jelentkezését a következő évi megmérettetésre. Kocsis igazgatón hatalmas a nyomás: melyik négy diákja lehet képes a címvédésre amellett, hogy nem roppan össze a negatív kritikák, kommentek súlya alatt, ami az interneten és a táborban éri őket? Az igazgató úgy dönt, ezúttal nem a tanulmányi versenyeken jeleskedők közül választ...

Kiadó: L&L Kiadó

Oldalak száma: 479

Borító: FÜLES, KARTONÁLT

Súly: 450 gr

ISBN: 9786155653742

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2020

Árukód: 2740712 / 1194177

Személyes véleményem:

Bárki bármit mond, Laura könyvei mindig visszahoznak az életbe. Tudjátok az utóbbi pár nap vagy pár hét elég nehéz nekem és igazából egyáltalán nem volt kedvem még olvasni sem. Szerintem végig sorozatoztam és filmeztem az egész itthon töltött időszakot és egyszerűen nem volt energiám semmihez. Majd megláttam, hogy Leiner Laura új könyve megjelent és tudtam, hogy ez kell nekem. Lehet, hogy a szereplők mind ugyanazok jellembe, mint az előző szériába vagy az SZJG-be, de valljuk be, ettől függetlenül a szívünkhez nőnek. Ennél több nekem pedig nem is kell. Sírtam rajta, szurkoltam, elolvadtam és nevettem. Ennyi pedig elég. Miért is írjon mást Laura, hogyha emiatt annyira jók a könyvei? Érzelmeket váltanak ki, eléri, hogy én is ott akarja lenni, hozzánk szól. Én pedig köszönöm az írónőnek a könyvet. Alig várom a folytatást.

Magáról a könyvről:

Visszatértünk. Már alig vártam, hogy leírjam ezt nektek. A Szirtes gimi újra kinyitotta a kapuit legalábbis a versenyzők előtt, a többi diáknak most zárul. Emlékeztek még az első trilógia harmadik részére? A Szirtes volt az, aki megnyerte az Iskolák Országos Versenyét ahol szintén alakult egy cuki párunk Kornél, a fekete csapatból és Hanna a pirosaktól, vagyis tőlünk. Imádtam őket, de ők most eltűntek előlünk, bár én azért remélem, hogy néha visszatérnek, vagy legalább vegyenek részt Kocsis Konyhájában című műsorban. Az iskola új csapattal készül és így ismerjük meg Major Sárát, Fehér Rajmundot, Felcser Vivient és Pap Dominikot. A négy fiatal nem igazán nyerte el az iskolatársai szimpátiáját. Nem értett egyet senki Kocsis igazgató döntésével és úgy voltak vele, hogy még aznap haza is fognak jönni. Van előéletük, nem makulátlanok, de tisztalapot szeretnének és én teljesen megértettem, hogy miért őket választotta Kocsis. Viszont Sáráék rácáfoltak a társaik véleményére és nemcsak, hogy bejutottak, de szépen veszik az akadályokat. Viszont nem elég, hogy otthonról kapnak hideget –meleget, de még a versenyzőktől is, hisz ők a Szirtes, a piros csapat, a tavalyi nyertes. Senki nem szereti a tavalyi nyerteseket. Őket pedig ez nem érdekli, megvannak. Persze próbálnak szocializálódni, hisz tavaly láttuk, hogy az Arany csapat miért is vérzett el ezen, de nem fognak puncsolni, ezért is imádom őket annyira. Rettentő erősek, többet elbírnak, mint bárki. Ez pedig tiszteletre méltő. Itt is lesz, egy édes párunk legalábbis nagyon remélem, hogy összejönnek. Sírni fogok, ha nem.

Egyben az egész:

Laurától azt kaptuk, amire vártunk. Visszarepít minket a gimibe, előhozza legfőbb vágyainkat, vigasztal és feltölt. Én ezt mind megkapom a könyveitől még huszonhat évesen is. Ezenkívül most picit spoilerezek szóval, aki nem olvasta az nem is olvassa ezt a pár sort.

Rajmund és Sára kapcsolata pont olyan, amilyet én is szeretnék. Tudnak komolyak lenni, ha kell. Egy csapatként működnek és segítenek egymásnak. Ha az egyik szomorú, akkor a másik ott van és felvidítja. Elég egy uno játszma és már érződik köztük a kémia. Ezenkívül játékosak is. Valahol bennük ott van még az a kisgyerek, akik voltak. Ezt pedig soha nem szabad elfelejteni. Hisz 20-30-40 vagy akár 50 évesen is kell tudnunk mosolyogni, élvezni az életet különben már félig meghaltunk. Legyünk komolyak, értelmesek. Viselkedjünk felnőtt módjára, de legyünk néha egymásközt kicsit újra gyerekek.

Kocsisról pedig gondolom, semmit nem kell mondanom. A pasi ugyanúgy vezeti az IOV-val kapcsolatban az instát és az iskola oldalát, mint az előző szériában. Bár most van pár újdonság. Az ember tuti nem komplett, de imádom.

Idézetek:

„Hogy jeleled azt, hogy „én hülye eddig észre sem vettem, hogy mennyire átkozottul szép vagy?”

 

„Más igazgató: Én vagyok a diákok kedvence. Kocsis: Fogd meg a gulyáslevesem”

„– Csapatkapitányként követelem, hogy add ide! – utasítottam.

– Ez hatalommal való visszaélés. Leváltalak! – röhögött az arcomba, majd Dominikék felé pillantott. – Leváltom. Nem vagyok elégedett a kapitányunkkal! – kiabálta, mire a szájára tapasztottam a kezem, és a fejemet rázva fordultam vissza.

– Azt mondja, sosem volt még ennyire elégedett senkivel – szóltam.

– Pont ezt hallottuk mi is – biccentett Dominik.”

„– Én biztos, hogy elhozom azt a kupát! – közölte egyszerűen, úgy, mint ami nem is kérdéses.

– Ez a beszéd! – szorította ökölbe a kezét Kocsis, majd végiggondolta a dolgot, és Rajmundra nézve hozzátette. – Csak a miheztartás végett… Ugye tudod, hogy ahhoz meg kell nyerni a versenyt, és nem hozhatod el „csak úgy”?”

 

„– Érezted már úgy, hogy tehetetlen vagy, és semmit nem tehetsz az ellen, hogy elcsesződnek a dolgaid?

– Először a születésem pillanatában – vágta rá kapásból, mire elmosolyodtam.”

 

„– Fehér! – szólt Rajmundhoz intézve a szavait, aki megfordult és kérdőn nézett rá. – Köszönöm. Azt, amit az igazgatónak mondtál rólam. – szólt.

– Hogy felénk se néz? – kérdezte Rajmund visszatartott röhögéssel.

– Nem, azért majdnem pofán csaptalak – tette fel a mutatóujját fenyegetően. – De amit utána mondtál. Az jól esett. – ismerte be.

– Nincs mit. Bármikor hazudok szebbet is a tanár úrról – intett Rajmund vigyorogva, Tahi meg egy „az agyamra mész” szemforgatással indult el a főépület felé.”

 

„Az embert sokfajta csalódás éri az élete során, és egyik sem ugyanolyan, mind teljesen máshogy hat. Máshogy csalódunk fiú miatt, máshogy kudarc miatt, máshogy okoz csalódást egy beteljesületlen vagy meghiúsult terv, és máshogy csalódunk egy rég várt dologban is, ami aztán nem azt adja, amit várunk tőle. Minden csalódás más, de azt gondolom, abban mindenki egyetért, ha azt mondom, hogy a legintenzívebb mégis az, amikor a legjobb barátnőben kell csalódnunk.”

Ha kedvet kaptál hozzá akkor:

Libri

Lira

Bookline

Köszönöm, hogy itt jártatok.

Xoxo, Patti! 😊