Értékelés: Hedwig Montgomery - Szülői varázslat

„De ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk tudjon járni, néha hagynunk kell, hogy
elessen."

Fülszöveg:

Az egyik leggyakoribb tévhit szerint gyereknevelésre akkor van szükség, amikor a gyerekek rosszul viselkednek. Ám a skandináv nevelési elvek követői másképp gondolják mindezt. A norvég Hedvig Montgomery pszichológusként és családterapeutaként több mint húsz éve dolgozik gyerekekkel és családokkal, és az itt szerzett tapasztalatait osztja meg az olvasókkal a Szülői varázslat című kézikönyvében. A sorozat első kötetében a következő kérdésekre kapunk válaszokat: mitől boldogabb némelyik gyerek a többieknél? Hogyan fejleszthetjük az önbizalmat? Miért jó, ha inkább hagyjuk a gyerekeket játszani? Mennyire szabad mérgesnek lennünk? Röviden: mi az apák és anyák legfontosabb feladata a gyereknevelés során?

 A szerző tanácsait követve hét lépésben érhetjük el, hogy a gyerekek és a felnőttek jóban legyenek egymással - és saját magukkal. Ha a szülők komolyan veszik gyerekeik sebezhetőségét, bölcsességét, és figyelik a kicsik reakcióit, a norvég szemlélet segítségével olyan szülővé válhatnak, amilyenek, lenni szeretnének. kevesebb

Kiadó: PARTVONAL 

Oldalak száma: 184

Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS

Súly: 438 gr

ISBN: 9786155783739

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2019

Árukód: 2728797 / 1185919

Illusztráció: SZÍNES KÉPEK ÉS RAJZOK

Fordító: Rácz Kata

Borító: 10/10

Számomra tökéletes volt. Egyszerű mégis mindent elmondó. Szerintem a polcom éke lesz ez a könyv, annyira tetszik a borítója is és maga a története is. A kisgyermek a lufival számomra azt képviseli, hogy egy lény, egy ember, akit még vezetni és terelni kell, hogy a helyes úton menjen. Ezt pedig személy szerint én is így gondolom, hisz a gyerekekre nekünk kell vigyáznunk. Nekünk kell terelnünk, hogy jó irányba menjenek, és ha elbotlanak, akkor ott kell lennünk és elkapnunk.

Személyes véleményem és a könyv:

Én már párszor megfogadtam, hogy soha sem fogok gyerekneveléssel kapcsolatos könyvet olvasni, nem fogom aszerint nevelni a gyermekem. Erre tessék, igaz még nincs gyermekem, így nem tudom, hogy miszerint fogom nevelni, de annyira egyetértettem a könyvvel. Minden egyes pont elolvasása után csak bólogattam, hogy igen ez így van. Annyira átéreztem a gondolkodás módját és egész jó ötletei és tanácsai voltak, szóval tényleg úgy gondolom, hogy ez lesz, az a könyv mely eléri nálam azt, hogy gyereknevelési tanácsot vegyek egy könyvből.

Egy dolgot már most szögezzünk le. Nem tökéletes anyukákat akar nevelni, sőt le is írja, hogy sohasem lesz senki tökéletes. Már ezzel a megnyilvánulással megszerettette magát velem a könyv és persze az írónő. Hisz a legtöbb hasonló téma mind arról szól, hogy hogyan legyél tökéletes. De nem lehetsz, soha sem lehetsz tökéletes. Te is fogod jó párszor érezni, hogy rossz szülő vagy és azt gondolod elbuktál, hogy nem érdemled meg ezt a drága csöppséget, de tévedni fogsz mindig. Hisz ha már betudod ismerni, hogy hibáztál máris jobb szülő vagy, mint amilyen az előtte való nap voltál.

Ez az, amire törekednünk kell nap, mint nap, hogy jobb szülők legyünk. Nem másnál, nem a szomszédnál, nem a tökéletes mintaanyukánál az óvodából, hanem annál, aki tegnap voltál. Hiszen csak magadnál kell jobbnak lenned.

Ezenkívül rengeteg olyan tanácsot ad, ami segítségünkre lehet a nehéz időkben. Életszakaszokra bontja le egy gyermek életét, hogy mikor milyen kapcsolatra kell jobban odafigyelnünk, ami támpontot adhat a nevelésével kapcsolatban. Ha ezekre odafigyelünk, akkor minimális az, amit elronthatunk.

„Nagyon sokféle család létezik: lehet anya, apa és gyerekek együttese, de vannak válás utáni csonka családok is, esetleg új élettársakkal kiegészülve, vagy kétanyukás, esetleg kétapukás felállások. Az is előfordul, hogy valaki egyedül, nagyszülőként vagy éppen nevelőszülőként nevel gyereket.”

Ezenkívül szeretnék még egy fontos dologra kitérni. Az írónő már az elején leszögezi, hogy nem tesz különbséget abba, hogy ki mit tekint családnak. Ő azt mondja, lehet egy nő és egy férfi, lehet két nő és két férfi vagy akár az is lehet, hogy egy nő és egy gyermek vagy egy férfi és egy gyermek. Családnak tekint mindenkit, a lényeg a szeretet. Hisz én is így gondolom. Amikor kolis voltam próbáltak minket a nevelők az elfogadásra tanítani. Volt, aki fogékonyabb volt, volt, aki nem. Egyszer az egyik délutáni foglalkozásra vendégek jöttek. Mindenki családjába vagy ők maguk a saját nemükhöz vonzódtak. Az egyik édesanya a kisfiáról mesélt, aki nagyon nehezen mondta meg nekik, hogy a fiúkhoz vonzódik. Az anyukája már egy ideje sejtette, de nem kérdezett rá. Várta, hogy a fia nyíljon feléje és mikor ez megtörtént, ő boldog volt, de az apja nem. Azóta feszült a kapcsolatuk és elfordult az édesapa a fiától. Mikor hallgattam egyszerűen elborzadtam. Egyszerűen nem értettem, hogy tud bárki elfordulni attól, akit tegnap még a legjobban szeretett. Hisz a fia, akivel tegnap még focizott, akivel még este meccset nézett. A fia, saját vére. Egyszerűen nem értettem a dolgot. Majd egy másik vendéghez ültünk át. Ott két harminc körüli nővel beszélgettünk, akiknek már van egy gyerekük. Igen saját, vagyis az egyiknek. Meséltek egy férfiról, akik ilyen helyzetben ahol két egynemű hölgy van a kapcsolatban ott segít nekik, hogy tényleg egy család legyenek. Elsőnek olyan képtelenségnek gondoltam ezt a helyzetet, de ha viszont jobban belegondolunk, akkor ez tényleg tud nekik segíteni, hisz Magyarországon az egynemű pároknak nem lehetséges az örökbefogadás. Szóval ezt csak azért meséltem el, hogy legyünk kicsit nyitottabbak, ha hasonló családokkal találkozunk és próbáljuk erre nevelni a későbbiekben a gyerekeinket is, hisz ki tudja, lehet egyszer még mi is egy hasonló nemhez vonzódó embert kapunk a családunkba.

Egyben az egész:

Tökéletes. Ezt csak így egyszerűen. Nem állít elénk olyan dolgokat, melyek lehetetlenek lesznek. Ő is leírja, hogy biztos lesznek olyan pillanatok amikor úgy érzed neked ez sok, hogy valamit elrontottál. Lesz olyan, mikor elszakad a cérna és lesz mikor hangosabban szólsz mikor már nem kéne. De miután beismered magadnak a hibádat, majd a gyerekednek is akkor már is egy fokkal feljebb léptél a képzeletbeli jószülő ranglistán. Soha nem leszel tökéletes szülő. Ne hasonlítgasd magad máshoz. Ne azt nézd, hogy a másik mindennap süt valamit a gyerkőcnek vagy lemegy vele a játszótérre órákra és mellette megvan főzve és platina tiszta a lakás. Persze biztos van ilyen, de ezeknek a szülőknek is van olyan napjuk mikor néha sok. Mikor nem bírják. Mikor nem ragyog úgy a lakás. Egyetlen dologgal kell csak foglalkoznod…Az pedig az, hogy a gyermek, aki téged választott édesanyának az boldog legyen, hogy mosolyogjon. Ha bármi baja legyen hozzád forduljon támaszért. Ha pedig ez megvan, akkor hidd el tökéletes vagy.

Értékelés:

              

Idézetek:

„De, ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk tudjon járni, néha hagynunk kell, hogy elessen.”

„A családban épp az egyensúly lenne a lényeg, hogy minden családtag egyforma figyelmet kapjon.”

„A szülő legfontosabb feladata pedig a kötelék megőrzése, mígnem ő és a gyereke is felnő.”

„Néha könnyű szülőnek lenni. Amikor a gyerek lefekszik, átalussza az éjszakát, késsel – villával eszik, magától felöltözik, és jókedvűen megy óvodába vagy iskolába.”

Ha megszeretnétek vásárolni akkor az alábbi oldalakon tudjátok:

Libri  

Bookline 

Líra 

Patti :)