A valóságon túl

  „Minden nőnek joga van kibontakoztatni képességeit, az anya és a feleség szerepén túl is.” Fülszöveg: Vénlány, aggszűz, szingli... Egy nő számára évezredeken át a férjhez menés - és utána a gyermekszülés - volt a "normalitás", így aztán a társadalom mindenáron címkézni akarta azon nőtagjait, akik más utat választottak maguknak. Mi több: hacsak nem papnőnek vagy apácának álltak, eme döntésüket koruk vagy az utókor természetellenesnek titulálta... Ebben a gazdagon illusztrált kötetben olyan nőket mutatunk be, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy nem mennek férjhez, vagy "szingli" mivoltuk más szempontból játszik szerepet életükben. Sokuk esetében ez az önmegvalósítás feltétele volt, hisz a történelem során a házasság intézménye a nő számára gyakran a teljes önfeladást jelentette, egyes jogrendszerekben, mint "személy" meg is szűnt létezni. Vannak köztük, akiket saját tapasztalataik ábrándítottak ki a házasság intézményéből, vagy egész egyszerűen nem ...

„Ha hagyjuk, hogy a borzalmak maguk alá temessenek, soha nem leszünk képesek tenni ellene.” Fülszöveg: Elég bátor vagy hozzá? 1940, Bécs náci megszállás alattHannah Stern, huszonhét éves ápolónő Bécs híres pszichiátriai klinikáján, az Am Steinhof kórházban, vállal munkát. Itt kezelik féltestvére kisfiát, Willit. Hannah reméli, hogy a háború végéig menedékre lelnek az intézetben! De a kórház sötét titkokat rejt. Olyan titkokat, amelyeket Hannah sosem hitt volna el, ha nem látja a saját szemével. Gyerekek tűnnek el, de nem a gyógyulás vár rájuk, ahogy azt ígérték nekik, hanem valami teljesen más... Amikor Willi is veszélybe kerül, Hannah tudja, le kell győznie a félelmét, és cselekednie kell. Mindent megtesz azért, hogy a gyermekeket megszöktesse. Azonban ő csak egy egyszerű ember, aki egy rettenetes, mindent elnyomó rezsimmel áll szemben. És ahhoz, hogy akár csak egyetlen életet megmentsen, a sajátját kell kockára tennie. Kate Hewitt USA Today bestsellerszerző mélységesen ...

  „Szívd fel magad, hagyd abba a sírást, és amit kapsz, azt add vissza nekik! Ők már megmutatták, milyenek. Legközelebb ne hagyd, hogy ők üssenek elsőként!” Fülszöveg: Lehull a Fátyol   Kiszakítottak a gyűjtők karámaiból, eladtak a vámpíroknak, majd az óceánon át az Alfa Birodalomba küldtek - nos, nem épp így terveztem eltölteni a hetemet. Na jó, igazság szerint az első felét beterveztem. De arra számítottam, hogy a vérfarkasoknak adnak el, hogy meg tudjam menteni a barátomat, Jordant a halálnál is rosszabb sorstól. Ehelyett a vérszívóknál kötöttem ki. És hogy milyen itt? Eddig nem túl fényes. Fűzőbe tuszkoltak, és úgy átalakítottak, mintha a Bridgerton egyik szereplője lennék, mindezt azért, hogy részt vegyek a szüreti játékon. Kicsit olyan, mint A nagy Ő, csak a 19. században játszódik, ahol a férfiak mind vámpírok - megbololndítva egy kis Nyerd meg az életed hangulattal. A célom - amellett, hogy a testemben lévő lyukak számát a jelenlegi normán belül tartom - tö...

  ” Valami piszkálta a torkát, égette a mellkasát, hogy talán meg kellene mondania az igazat. De aztán úgy döntött, hogy jó ez így, hiszen senkinek nem ártott vele, meg aztán miért ne lehetne egyszer ő is mázlista, miért ne lehetnének egyszer neki irigyei.” _ Személyes véleményem: Elég régóta vagyok Petra csoportjába, viszont őszintén elmondom, hogy ez volt az első könyv, amit olvastam az írónőtől. Valahogy mindig olyan hosszú volt a listám, hogy egyszerűen a szelektálások között mindig kikerül és rá már nem jutott időm. De annak viszont rettentően örülök, hogy ezzel a könyvvel kezdhettem az ismerkedést az írónővel. A Kékestető egy rendkívül jól megírt történet, mely melegséget áraszt ebben a zord időben is. Hisz ami miatt mindenképp szerettem volna elolvasni azok az emlékek. Életemben először hatodik osztályos koromban voltam ott egy tanulmányi tábor miatt. Ahogy Ilka mesélt a Mátráról és a Kékestetőről egyből eszembe jutott a Mátrafüred-Sástónál eltöltött őszi tábor. Így ezek...

  „A szívhangok hármasa már nemcsak úgy szólt, mint a múlt nyár balladája, de úgy is, mint a jövő még meg nem írt slágere.” Személyes véleményem: Huh volt itt azért kérem szépen minden. Nagyon ütős volt a harmadik rész is, hisz ott kezdődött el, ahol az előző rész abbamaradt. Amikor elkezdtem a Requiem sorozatot olvasni nem is hittem volna, hogy ennyire fogom szeretni, de jó ilyenkor kellemesen csalódni. Magáról a könyvről: A híd felrobbant. Paradiso el lett zárva a külvilágtól. Az elején még érdekes volt az elzárt sziget a külvilág számára, de aztán szépen lassan a rivaldafény eltűnt a város körül és a lakók magukra maradtak. Bár szerették volna kiszabadítani a lakókat, de Vernon azt az információt adta, hogy senki nem szeretné elhagyni a települést. A lakók foglyok voltak. A polgármester foglyai. Magukra maradtak. Wellsé voltak az újságok és a rádió és természetesen az egész város. Mindentől megfosztotta őket. A bűnözés növekedett, az öngyilkosok száma egyre csak gyarapodot...

  „Minden rossz dolog egy napig tart, mondta egyszer egy vén boszorkány. Minden tűz egy óráig ég csak, gondolta magában egy fiatal lány. Meg azt is, hogy a korom az emberben örökre megmarad. ” Fülszöveg: Paradisóba beköszöntött az évezred legforróbb nyara. A tavasz tragikus eseményei után a város új vezetés alatt próbál boldogulni. A polgármester székébe az ördögi Vernon Wells kerül, aki vasszigorral nyomja el a polgárok ellenállását. A szigeten ragadt motorosbanda tagjai, Carmen, Sam és Eli próbálnak a megoldatlan titok végére járni, de nincs könnyű dolguk, mert mindhárman csak egy kis részét ismerik a rejtvénynek, így először is meg kell tanulniuk megbízni egymásban. Valéria különös képességei továbbfejlődnek a boszorkány Lukréciával töltött hónapok során, és szükségük is lesz az erejükre, mert új ellenféllel kerülnek szembe. A város Doktora eközben sérülten, félőrült állapotban bolyong a csatornarendszer mélyén - és ezúttal talán őrangyala sem tudja megmenteni. Beny...

  „Tudod, hogy te is ott feküdhetnél közöttük, élettelenül. Túl közel voltál a halálhoz, és testközelből érezhetted, ahogy valakinek megáll a szíve, ahogy nem lélegzik többet. De ahelyett, hogy azon jár az agyad, hogy meghalhattál volna, arra kell gondolnod, hogy milyen szerencsés vagy, hogy életben maradtál, hogy hazatérhettél súlyos sérülések nélkül. Te élhetsz! Ne pazarold el azzal az életedet, hogy olyan dolgokon aggódsz, amelyeken nem tudsz változtatni.” Fülszöveg: A látható sebek begyógyulnak, de a lelkünkön lévők talán soha. Emma, az első világháború következtében árván maradt fiatal lány képtelen egyedül megküzdeni az élet nehézségeivel. Szerencsére munkát és segítséget kap egyik ismerősétől. Egy London közeli kisváros nemesi családja alkalmazásába állhat, mint szolgálólány. Emma egy kicsit sem lelkesedik az új életéért, de muszáj beletanulnia, ha boldogulni akar. A szabadság és az önállóság iránti vágy viszont még most is élénken él benne. Sir William hazatért a háború...