Értékelés: E.L.James - Mister
„Szereti
a férfit.
Igen.
Szerelmes belé.
Megszédült.
Izgatott. Szerelmes. Ilyen érzésnek kell lennie. Vidámnak. Kiteljesítőnek.
Szabadnak.”
Fülszöveg:
London, 2019. A
jóképű, arisztokrata származású Maxim Trevelyan a sors kegyeltje. Remek
kapcsolatainak és a tömérdek pénzének köszönhetően soha nem kellett dolgoznia,
és ritkán aludt egyedül. Ám egy tragédia folytán mindez megváltozik. Maxim
örökli a nemesi címet, a vagyont és az ingatlanokat, és az ezekkel járó
felelősséget is. Bár erre nincs felkészülve, akkor is szembe kell néznie a
kihívással.
A legnagyobb
próbatétel azonban mégsem ez, hanem leküzdeni az ellenállhatatlan vágyat egy
titokzatos nő iránt, aki nemrég érkezett Angliába. Maxim menthetetlenül
beleszeret a zenei tehetséggel megáldott, gyönyörű tüneménybe. Még sosem
tapasztalt ilyen érzelmeket, és nem meri nevén nevezni az érzést.
Kicsoda Alessia
Demachi valójában? Meg tudja-e védeni Maxim ezt a veszélyes múltú, csodálatos
teremtést a rosszakaróktól? És mit fog szólni a lány, ha kiderülnek Maxim
féltve őrzött titkai?
A London szívéből
a vadregényes cornwalli vidéken és a félelmetes Balkánon át tartó utazáson az
olvasó lélegzet-visszafojtva követheti Maxim és Alessia sorsát
Kiadó:
Libri Könyvkiadó Kft.
Oldalak
száma: 590
Borító:
KARTONÁLT
Súly:
470 gr
ISBN:
9789634336181
Nyelv:
MAGYAR
Kiadás
éve: 2019
Árukód:
2724698 / 1182780
Fordító:
Szilágyiné Márton Andrea
Fordító:
Weisz Böbe
Személyes véleményem:
Hát számomra hatalmas meglepetés volt a könyv. Őszinte
leszek, de magasan verte a Szürke ötven árnyalatát, mind történet mind
nyelvezet szempontjából. Hisz a Szürke 50 árnyalatának sikerült még nagyon a
legelső fordításban kiadott példányát megszereznem, melynek voltak olyan
mondatai, amit félórán keresztül próbáltam értelmezni és még utána is maximum
félig, ha sikerült. Szóval félve fogtam az új könyvet a kezembe, de úgy voltam
vele, hogy hátha ilyen problémákba most már nem ütközünk és szerencsére bejöttek
a jóslataim. Nem mondom, hogy minden szuper volt, de magasan megugorta a szürke
szintjét. Ez pedig már haladás, Megismertünk egy teljesen másik világot, melyet
szerintem egész élethűen bemutatott. Ezt pedig nagyra értékelem.
Magáról a könyvről:
Az egyik főszereplője Alessia, aki Albániából menekült
Angliába, hogy új életet kezdhessen. Viszont már az első percektől kezdve
rengeteg nehézségbe ütközött, melyre nem igazán számított. Nekem kimondottan
tetszett Alessia története és azt, ahogyan onnan eljött és az, amibe
belekeveredett a szökése közben. Teljesen élethűen írta le, ebből kifolyólag
pedig csillagos ötös adok a szerzőnek. Megmutatta az összes problémát és veszélyt, amire egy
ilyen fiatal lány még csak számítani sem tud, hisz annyi mindent még nem tud,
annyi minden van a világon, amit még mi itt Európában sem értünk és tudunk.
Nem, hogy egy teljesen ismeretlen helyről jövő nő. Annyira sajnáltam sokszor.
Mikor pedig elmesélte mi történt egyszeren összetörtem. Nem értettem, nem
akartam érteni. Olyan kiszolgáltatottak a nők még mindig és ez borzalmas.
„– Szeretek a zongoráján játszani.– Én pedig szeretem hallgatni – mosolygok vissza rá, és könnyű csend áll be köztünk.”
A másik főszereplő Maxim, akinek a bátyja meghalt, emiatt
pedig megörökölte tőle a grófi címet. Az elején nem tudja, hogy hogyan álljon
az egészhez és, hogy mit csináljon. Egyszerre kell tartalékosból gróffá válnia
és közben elviselni/túlélni valahogy a gyászt a testvére miatt. Még úgy is nehéz
lenne, ha élne a testvére és csak grófnak kellene lennie, de elvesztette őt.
Őt, aki mindig ott volt mellette. Én fogalmam sincs, hogy hogyan tudta ezt
túlélni az elején.
„Én pedig elvesztettem a bátyámat, aki számomra az utóbbi néhány évben maga volt a fény az éjszakában.”
A két fiatal találkozása elég érdekes módon kezdődik.
Alessia ugye menekült. Az Édesanyjának volt egy levelező barátja és ő segít neki
munkát találni. Mivel semmilye nincsen, így takarít méghozzá nem máshoz sodorja
a szerencse, mint Maximhoz. Ebből pedig óriási felfordulás lesz.
Nekem nagyon szimpatikus volt Alessia. Kedves,
barátságos, bátor és valami iszonyat tehetsége van a zongorázáshoz, amit néha a
ház urának is megmutatott bár egyáltalán nem önszántából.
A könyv miatt elég sok érzelmi hullámvasút volt. Néha gyűlöltem
a szereplőket, néha pedig oda és vissza voltam tőlük. A történet folyamán olyan
cselekmények történtek, hogy egyszerűen nem tudtam letenni pár percre sem a
könyvet. Alissa élete nem túl könnyű és ezt Maximnak is be kell látnia. De
vajon a szerelem mindet legyőz vagy van amire már ő sem képes?
„A szíve összetört. Nem. A szíve megszűnt létezni.”
Nem mondom, hogy a könyv hatalmas kedvenc lett, de
sokkal jobban szerettem, mint az előző trilógiáját. Valahogy az annyira nem
fogott meg, de persze végigolvastam mindhárom részt. Viszont itt sokkal többet
kaptunk az írónőtől. Nem számítottam rá, hogy ennyire pozitív véleménnyel
leszek róla, még magamat is megleptem vele. Ezért is várom majd az írónő új
regényét. Mindenki képes a fejlődésre és arra, hogy valami jobbat alkosson én
pedig kíváncsian várom, hogy mi lesz ezután.
Köszönöm, hogy benéztetek.
Xoxo, Patti. J
Megjegyzések
Megjegyzés küldése