Értékelés: Erin Watt - Cifra Palota

„– Nem menekülsz el, húgi. Tudnod kell, hogy ez hülye ötlet.

– Én menekülős vagyok, East – bámulom az összekulcsolt kezünket.

– Nem. Te harcos vagy.”

Fülszöveg:

Halálos ellenségekből váratlan szövetségesek?

Két fiatal mindent megtenne azért, hogy megvédjék, ami számukra a legfontosabb.

Ella Harper eddig minden kihívással megküzdött, amit az élet az útjába sodort. Kemény és kitartó lány: mindennél fontosabb számára, hogy megvédje a szeretteit. Rég elvesztett apja felbukkanása és a barátja életének hajszálon függő összeomlása talán mégis túl nagy terhet jelent a számára.

Reed Royalnak gyorsan felforr az agyvize, és még gyorsabban jár el a keze. De most visszaüt rá, hogy eddig minden problémát erőszakkal oldott meg. Ha meg akarja menteni saját magát és a lányt, akit szeret, felül kell emelkednie gyötrő múltján és megtépázott hírnevén.

Senki sem hisz abban, hogy Ella túlélheti a Royalokat. Mindenki biztosra veszi, hogy Reed mindenkit tönkretesz.

Talán igazuk van.

Minden és mindenki összeesküdött, hogy szétválassza Ellát és Reedet. Meg kell találniuk a kiutat a törvény szorításából, muszáj megmenteniük a családjukat, és kideríteni az összes titkot a Cifra Palotában.

Az elsöprő sikerű Papír hercegnő és Megtört herceg folytatása.

Oldalszám: 408

Kötéstípus: kartonált

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Eredeti cím: Twisted Palace

Fordító: Sándor Alexandra Valéria

ISBN: 9789634574866

Elit start: 2018.10.23

Országos megjelenés: 2018.11.23

Termékkód: 8259

Iszonyúan régen vártam már a harmadik részt és egyszerűen ujjongtam az örömtől, mikor megláttam, hogy végre megjelent. Főleg az után, hogy a második rész ezeregy kérdést hagyott maga után. Igazából már egy hete befejeztem, de valami oknál fogva hiába olvasok, valahogy az értékelésekre már kevésbé marad energiám, de ígérem, ha nem is egyből írom meg mindenről ki fog kerülni az én aprócska véleményem még, ha egyszerre kell hármat megírnom, mint épp most is. De ez nem fog eltántorítani tőle, csak lassabban fogok haladni.

Borító: 5/5*

Kicsit úgy éreztem, hogy ez már vég és teljesen eltér az előző részektől. Főleg mikor egymás mellett néztem a három könyvet. Valahogy teljesen másképp hatott a borító. Nekem ez sokkal jobban érzékeltette, hogy ez már a vég, mint az, hogy ténylegesen olvastam több helyen is, hogy ez lesz az utolsó Ella és Reed sztori. Ettől függetlenül tetszett. Bárcsak a polcomon is ott lehetne, de ez nem mostanában lesz főleg mivel ugye már elolvastam és egy ideig biztos nem kezdek nagyon újra olvasásokban. Nem mintha nagyon szoktam volna. De majd kiderül és eskü, ha odaérek, hogy újra elkezdjem, a sorozatot akkor majd felteszem a polcomra.

Magáról a történetről:

Most aki nem olvasta a második részt az jó hosszan csukja be a szemét és zárja be az ablakot, mivel ahhoz lesz egy kisebb spoiler. Ugyebár a második rész ott ért véget, hogy kiderült Steve mégsem halt meg. Mily meglepő fordulat, de így belegondolva várható volt. Kicsit hülyén is éreztem magam, hogy erre a fordulatra akkoriban még nem számítottam, de most már mindegy. A másik tökéletesen szuper az volt, hogy Brooket megölték. Oké nem kéne neki örülnöm, de nagyon utáltam ezt a csajt és ki mást gyanúsítanának vele, mint Reedet. Háh arcátlanság. Nem elég, hogy megvádolták azzal, hogy ő az apa még meg is ölte ezt a becsületes nőt. Szóval innen folytatódott a harmadik rész. Ella teljesen ki van borulva. A szerelmét meggyanúsítják egy gyilkossággal és az apja visszatért a halálból. Talán ennek örülnünk kellene. Sőt az elején még egy kicsit kedveltem is, de valami nagyon zavart benne. Főleg ez a stílus amit képviselt sokszor. Szóval elég sok mindent kaptunk ebbe a részbe, amiért kicsit úgy éreztem, hogy mindent bele akart zsúfolni. Volt itt minden. Szerelem, ármány, zsarolás, gyilkosság, tévedések és izgalom. De mindenre választ kaptunk, vagyis majdnem hisz egy dolog még mindig kérdéses, ami csak ebben a részben kapott figyelmet, de elvileg a következő rész mely Eastonról fog szólni az mindent elmagyaráz majd. Sokat nem merek nagyon írni, hisz még nincs hivatalos megjelenés csak a KMK-nál. Az első és a második rész szintjét viszont nálam nem ütötte meg, ezzel nem leszólni akarom a könyvet csak egyszerűen inkább lett volna mégegy rész és úgy jött volna ki ez az egész, de nekem picit összecsapott volt. Főleg az, ahogy kiderült ki a tettes. Az szinte a vicc kategória volt nálam, de hát egyértelmű volt, hogy az első szintjét már nem fogja megütni. Igazából elolvasni mindenkinek ajánlom, aki kicsit is kíváncsi, hogy mi miért történt.  De nekem hiányérzetem van, viszont a negyedik részt várom. De most már nem Elláék miatt. 

Forrás:http://gcksbookreviewblog.blogspot.com/2018/02/ertekelesreview-erin-watt-twisted-palace.html

A karakterek továbbra sem mozdultak el onnan ahol eddig voltak. Mindegyikkel kapcsolatban ugyanolyan érzésem volt. Persze Steve újdonság volt. Őt még érleltem magamban egy kicsit. De Ella itt is megmutatta, hogy mennyire, bátor és kitartó. Képes megtenni bármit a szeretteiért és a családjáért, hisz már ő is Royalnak érezte magát. Reed ugyanolyan konok és forrófejű volt, de remélem, a folyamatos püfölésbe egyszer belefárad. Dinah volt az egyetlen, akivel kétes érzéseim voltak. Hisz régen utáltam, de amit tett az valahogy más színben tűntette fel. Valahogy még mindig nem tudom hova tenni. Így rá nem is vesztegetném az időt. Steveben viszont nagyot csalódtam. Az elején kicsit kedveltem, mármint voltak pillanatok, amikor kevésbé akartam megfojtani, de aztán minden megváltozott és már legszívesebben kitéptem volna a könyvben lévő nem létező oldalakat ahányszor felbukkant. Még jó, hogy nem könyvben olvastam. Egyszerűen gyűlöltem pedig még akkor nem is láttam a valós arcát. Na hát ennyi érzést váltott ki belőlem ez a rész. Sírtam, nevette, szorítottam, lebegtem, gyűlöltem és szerettem. Kellett ez a rész a lezáráshoz, bár én többet akartam volna belőle, de ettől függetlenül egyáltalán nem bántam, hogy elolvastam.

Kedvenc idézetek:

„– Meg fogsz várni? – harap az ajkára Reed.

– Persze – nézek rá bambán. – Mi mást tehetnék?”

„Régen féltem a jövőtől. Nem tudtam, hol fogok kikötni. Nem tudtam, hogy a bennem fortyogó düh és keserűség csillapodik-e valaha is, és találok-e majd valakit, aki képes lesz átlátni a seggfej álarcomon, ami mögé az egész világ mögé bújok.

De már nem félek. Tényleg találtam valakit, aki lát engem. Aki azt látja, aki valójában vagyok. És én is látom őt. Én most már mindig csak Ella Harpert fogom látni, mert ő a jövőm. Ő a tüzem, a vasam és a feloldozásom.

Ő a mindenem.”

„Engem Ella egészít ki, én pedig őt.”

„A határozott kinyilatkoztatása lehetetlenné teszi, hogy ragaszkodjak az elképzeléseimhez. A saját kinyilatkoztatásom pedig kicsúszik a számon, mielőtt lakatot tehetnek rá.

-Te meg én. Örökre.”

„Wade megáll Steve Bugattija melett. Végighúzza a kezét a motorháztető felett, mert nem meri megérinteni az acélt.

– Úgy gondolom, meg kellene engednie, hogy a maga kocsiját vezessem, Mr. O'Halloran. A lánya érdekében.

– Én pedig úgy gondolom, hogy abba kéne hagynod a nyálcsorgatást a kétmillió dolláros autómra, Carlisle, és elindulni a lányommal a bálba.”

Köszönöm, hogy itt jártatok, 

Xoxo, Patti. :)