Értékelés: P.C. Harris - Újrajátszás
"Kezdek hinni abban, hogy ha két ember egymásnak van teremtve, akkor teljesen mindegy, mikor és hányszor találkoznak, mert a szívük azonnal egymásra hangolódik."
Fülszöveg:
A feltörekvő jégkorongos, Zack és a visszahúzódó Melanie,
tökéletes álompárnak tűnnek. Ám a lány élete egy nap fenekestül felfordul,
amikor hirtelen elveszít maga körül mindenkit, aki fontos volt számára.
Beleértve Zacket is. A fiú egy profi szerződéssel a zsebében elutazik és
ezzel darabokra töri a lány lelkét. Ekkor Melanie úgy dönt, hogy ő is maga
mögött hagyja Kanadát, és egészen New Yorkig menekül.
A sors azonban úgy hozza, hogy évekkel később újra
találkoznak, de az egymásra találás nem úgy sikerül, ahogy azt a lány
megálmodta. Ehelyett egy titkokkal teli viszonyba bonyolódnak. Vajon elég erős a kapcsolatuk, hogy túlélje a
titkokat? Összeférhet a profi hokisok élete a szerelemmel? Te mire lennél
képes, hogy megtartsd a szerelmedet?
P. C. Harris az Árnyoldal című sikerkönyv
szerzőjének legújabb izgalmakban bővelkedő erotikus-romantikus kalandregénye
garantált szórakozást nyújt a fordulatos történetek kedvelőinek
Kiadó: ÁLOMGYÁR KIADÓ
Oldalak száma: 368
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 340 gr
ISBN: 9786155692932
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017
Borító: 5/5
Nekem nagyon tetszik.
Szépek a színek. Figyelemfelkeltő és tökéletesen illik a könyv témájához.
Szóval engem már első pillanatra megvett és tudtam, hogy minnél előbb be kell
szereznem. *-*
Személyes vélemény a könyvről:
Imádtam minden egyes
szavát és minden egyes mondatát. Konkrétan fél nap alatt sikerült
elolvasnom..igaz, hogy hajnal egyre sikerült befejeznem, de megérte. :)
Persze kicsit
kiszámítható volt, mármint nálam egyértelmű volt, hogy mi lesz a vége, de
nagyon tetszettek a csavarok. Oké egy idő után már Melaniet és Zacket
megfojtottam volna egy kanálnyi vízben, de ez ezzel jár. ;)
Tetszik, hogy egyre több olyan magyar íróval találkozom, akiknek van értelme írniuk. Régen ha megkérdezték volna biztos, hogy temettem volna a magyar írókat. De az utobbi pár évben egyre több tehetséges íróval és írónővel találkozom, ami reményt ad. Ez viszont az Álomgyár kiadónak is köszönhető, aki lehetőséget ad a fiatal, magyar tehetségeknek. Ezt nagyon köszönöm a kiadónak. :)
Magáról a könyvről:
Két szemszögből
láthatjuk a történetet és számomra ez plusz pont. Szeretem tudni mi jár a másik
szereplő fejében és könnyebben tudom így elfogadni a másik hülyeségét is, úgy,
hogy tudom ő valójában, hogy gondolja és mit érez, amikor ezt vagy azt
cselekedte. Zack a gimi jégkorong csapatának tagja és sikeres jövő előtt áll,
hogy híres jégkorongos legyen. Ezért pedig mindent meg is tesz. A könyv elején pont egy meccsbe kapunk belátást és vele izgulunk azért, hogy beüsse a labdát a hálóba.
Melanie a
gimnázium női jégkorong csapatának tagja és az egyik legjobb, viszont ő nem
erre a pályára készül. Mel orvosi tanulmányokat akar folytatni, de ekkor még nem tudja, hogy milyen írányba szakosodjon. Pedig a nagybátyja mindent megtett, hogy rávegye gondolja meg magát és sportösztöndíjjal ő is felkerüljön a nagy hokijátékosok közé.
Ami pedig még inkább foglalkoztatja, hogy édesanyjának
rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Ami az életébe is kerülhet, mivel
későn vették észre. Az édesanyja karakteréből keveset látunk, de egy hihetetlenül erős nőt mutat. Aki a gyilkos korral küzd mégse mutatja, hogy szomorkodna és mindent megtesz, hogy a lányát ne lássa szomorúnak. Ilyen egy igazi anya, aki ha belül össze is van zuhanva, mindent megtesz, hogy a családja ebből ne lásson sokat. Mert ő akkor boldog, ha a gyermekei is azok. Melt sokan kiközösítették az iskolában édesanyja hibái miatt. Kicsit átérzem, mert én is voltam kiközösítve és mindig is utáltam az ilyet. Azért mert valaki egy kicsit más és nem tömeg, nem értem miért kell valakit is kiközösíteni. Azért pedig végképp nem ítélhetünk el valakit, mert az anyukájának voltak hibái. Ilyenkor jövök rá, hogy néha a gyerekek vagy fiatalok mennyire könyörtelenek tudnak lenni. De ezt egyszer az emberek kinővik vagy nem. Számomra kevesebbet ér az az ember a szememben, aki kiközösti a másik embert.
"Ő volt végig a példaképem, ő mutatta meg, hogy olyan gyengén is lehet erősnek maradni, hogy mikor már azt hisszük összeroppanunk, akkor tudjuk meghozni életünk legnagyobb döntéseit. Hogy felelősséget vállaljunk minden iránt, aminek köze van hozzánk, és mindig a legtöbbet hozzuk ki magunkból."
. Zack ezelőtt nem figyelt fel különösebben Mel-re,
hiába ábrándozott róla a lány, Mel csak a bolond nő lánya volt mindenkinek. Igaz Zack soha nem piszkálta alányt és mindennapaz élete része volt, de nem gondolt rá úgy. Aztán varázsütésre
minden megváltozott. Zacknek megtetszett Mel és a lány szinte repkedett az örömtől. De egy végzetes napon kiderült egy két ével ezelőtti fogadás, amit Zack már elfelejtett, de a csapat
nem. A bál estéjén Mel élete romba dőlt. Elvesztett pár óra leforgása alatt családot és
szerelmet. Talán ennél a résznél sírtam el először magam. Igen kicsit érzékeny
személyiség vagyok, de engem ez soha nem zavart.
"– (…) Hé, mit szólnál egy normális randihoz az öngyilkosok sziklájánál? Tudod, a régi szép emlékek… – kérdem kissé gúnyos mosollyal.
– Zack, te akkora…
– Szép vagy, amikor puffogsz, akár egy vipera – nevetek fel"
Mel New Yorkba költözött és 12
évig vissza se nézett, Zackből eközben híres jégkorongos lett. Viszont az
események közbeszóltak. Melanie vízumkérelmét annak ellenére, hogy remek sebész
lett elutasították, Zack pedig lesérült, így mindketten visszatértek a
szülővárosukba, ahol minden kezdődött. Ez egy csodálatos könyv szerelemről,
barátságról, féltékenységről, önismeretről és arról, hogy hiába esel el
ezerszer, mindig kell ok arra, hogy felállj. A címnél én arra gondoltam, hogy a hoki végett kapta, ezt a címet, de mire befejeztem rájöttem, hogy az ok az események ismétlődése volt. Nagyon idegesítő tudott lenni, hogy mikor az egyik hibázott vagy rosszat tett. Akkor konkrétan elmenekültek és többet nem keresték a másikat. Egyszer nem jutott eszükbe, hogy megbeszéljék a történteket. Ez még tizenévesen jogos meg előfordul, de harminckörül ez inkább gyerekességre val és ez elég kiábrándító volt. De ezt leszámítva nagyon szerethető volt a könyv és végre valami, ahol nem a foci volt a főszerep, ezért pedig plusz pint jár az írrónőnek. Komolyan nem tudtam volna még egy olyan sportos könyvet olvasni, amibe focisták vannak előtérben. :D
További idázetek:
"Az életem végérvényesen darabokra tört. Mintha egy fekete árny magával vitte volna a lelkemet, és emiatt meghaltam volna legbelül."
" - De mit akar még azok után, hogy szakítottál vele?- Találkozni.- De hiszen felesége van!- Mármint most akar találkozni...- Most is van felesége - nézek rá értetlenül."
„ Születésünktől fogva azon munkálkodunk, hogy megtudjuk, kik vagyunk. Ám ha trauma ér minket, csakis a túlélésre koncentrálunk. Gyakran darabokra hullunk és elrejtjük személyiségünk védtelen darabkáit, összeszedjük őket és gondosan elcsomagoljuk. Későbbi életünk során ezeket a darabokat keressük, és azt a személyt, aki segíthet megtalálni személyiségünk elveszett darabkáit. Vajon nekem ki segít majd megtalálni az én elveszett darabkáimat és kirakni a puzzle-t?"
Köszönöm, hogy itt jártatok. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése