Értékelés - Helen Hoang: A szerelem egyenlete
" - (...) Nem csak egy éjszakára, egy hétre vagy egy hónapra akarlak. Hanem állandóan. Jobban szeretlek, mint a számításokat, pedig az univerzumot a matematika tartja össze."
Fülszöveg:
"Egy
meglepően bájos és szenvedélyes románc." - Nalini Singh, New York Times
bestsellerszerző
"Egy
utánozhatatlan szerelmi történet." - Penelope Douglas, New York Times
bestsellerszerző
Stella
Lane szerint a világot a matematika tartja össze. A munkahelyén algoritmusokat
készít, melyekkel előre láthatóak a fogyasztói tendenciák. Jóval többet keres,
mint amennyit el tud költeni, és jóval kevesebb tapasztalata van a férfiakkal,
mint egy átlagos harmincéves nőnek.
Stella
ráadásul Asperger-szindrómával él, és a nyelves csókról az jut eszébe, ahogy az
apró halak a cápák fogait tisztogatják.
Arra
a következtetésre jut tehát, hogy gyakorlásra van szüksége. Mégpedig egy
profival. Ezért felbéreli Michael Phant, az eszkortfiút. A félig vietnami,
félig svéd, lenyűgözően jóképű Michael nem engedheti meg magának, hogy
visszautasítsa Stella ajánlatát, ezért beleegyezik, hogy segít tartani az
ütemtervet, az előjátéktól egészen a Káma Szútra bonyolultabb lapjaiig...
Stella
hamarosan már kifejezetten vágyik Michael csókjaira, és az érzések egész
kavalkádja, melyet
a férfi ébreszt benne. Tárgyilagos kapcsolatuk kis idő elteltével egészen
meghitté válik, és előkerül a képlet, mely meggyőzi Stellát, hogy a szerelem
bizony nagyon is logikus...
Helen
Hoang első regénye, melyet saját Asperger-szindrómája ihletett, szívmelengető,
üde románc, mely minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy nincs a világon az
az adatmennyiség, amelyből megjósolható, mi fogja megdobogtatni az emberi
szívet. kevesebb
Kiadó: ÁLOMGYÁR KIADÓ
Oldalak száma: 416
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
ISBN: 9786155763731
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018
Árukód: 2714889 / 1174843
Első kapcsolatom a könyvel:
Képzeljétek
el az a megtiszteltetés ért, hogy előolvashattam ezt a csodálatos könyvet.
Őszinte leszek engem már a borító és maga a címe is felcsigázott. Valahogy a
matematikát mindig összefüggésbe tudtam hozni a szerelemmel, pedig utálom a
matekot. Mikor elolvastam a fülszöveget tudtam, hogy nekem ez a könyv kell,
mindenképpen el akarom olvasni. Hisz olyan különleges és rendkívüli. Szóval
mikor kaptam az e-mailt, hogy kedden mehetek a könyvért egésznap szinte
szárnyaltam, hogy délután végre a kezembe foghatom. Miután sikerrel jártam és
megszereztem az én kincsemet konkrétan a legtöbb barátnőmnek lefényképeztem a
borítót, hogy nálam már itt van ez a gyönyörűség. Rettentő büszke voltam. Így
nekem már volt egy sikerélményem kedden. A villamoson és a metrón azonnal a
könyvnek esten és sikerült eltévesztenem a megállót is, gondolom ebből már
következtethettek rá, hogy egy letehetetlen könyvet fogtok a kezetekbe venni
Helen Hoang könyvével kapcsolatban. Most pedig térjünk rá a borítójára, hisz,
ahogy mondtam a borító és a cím teljesen megvett magának.
Borító:
5/5*
Igazából
miután ránéztem a könyvespolcomra, rájötte, hogy ez az egyetlen zöld könyves és
már nagyon vágytam rá. Ebből kifolyólag szárnyaltam mikor felkerülhetett ez a
különlegesség a polcomra. Egyszerű mégis
egyedi. Ha ránézel nem csicsás, nem az a nagyon feltűnő mégis teljesen egyedi
és ez a könyv ettől csodálatos. Nem akarja túlbonyolítani a dolgokat. Maga a
történet teszi különlegessé az egészet.
Személyes
véleményem:
Helen
Hoang első regényét tarthattam a kezemben. Ami számomra olyan volt, mintha
szülinapom lett volna és tényleg valami nagyon különlegeset tartottama kezembe.
Helen regényét a saját Asperger-szindrómája ihlette. Olyan mintha egy titkokkal
teli könyvet kaptál volna meg hisz, ha nincs, a baráti vagy közeli ismeri,
körödben hasonló ember akkor nem tudod, hogy nekik mennyire nehéz. Főleg, hogy
nagyon sok ember lenézi őket és átlép felettük vagy épp sajnálkozó tekinteteket
vet.
Imádom
a szerelmes történeteket, ami igazából, ha valaki egy kicsit is ismer, az tudja
rólam. Ezért is tudtam mikor megláttam a könyvet, hogy imádni fogom. Persze, ha
egy történet már nagyon klisés, akkor az engem is kiborít, de ez nem ilyen
volt. Sőt pont ellenkezőleg. Nem egy egyszerű kis tiniregényt kaptunk az
írónőtől, hanem egy igazi kiforrott mégis a maguk módján teljesen szerethető
karaktereket. Akik mások, mint az átlag és róluk kell beszélni. Hisz, a ki
kicsit másabb, mint a többi ember azt kipécézik, lenézik és bántják. Ugyanez
vonatkozik pld, mint itt az Asperger-szindrómás emberekre, de nem kell ehhez
valamilyen „betegség”, elnézést ezért a szóért. Elég, ha teljesen eltérő munkád
van, mint a nagy átlagnak. Itt beszélhetünk az eszkortfiúról ugye Michaelről,
de ide tartozik a sztriptíztáncos/nő és egyéb emberek. Szerintem fontos, hogy
beszéljünk/olvassunk erről, hisz csak így tudjuk jobban elfogadni a dolgokat.
Az embereknek pedig pont ez a legnagyobb hátránya, hogy nem elég elfogadóak. De
tudom már eleget beszéltem és inkább a könyvre vagytok kíváncsiak. Nyugi
megértek mindenkit. :D Én
is arra lennék kíváncsi a helyetekben. Szóval akkor térjünk rá arra, amiért benéztetek
hozzám.
Magáról a történetről:
Már
az első mondata is sokat elárul az írónő stílusáról. Nem kezd el mindent
miniatűr pontosan bemutatni és még a fal színéről se kezd oldalakat írni, amit
így én kimondottan élveztem. Egyből belevág a dolgok közepébe és megismerjük
Stella szüleit és persze a családját. Azonnal megtudjuk, hogy ki hányadán áll
és mi van épp a szülőknél a középpontban. Ja, igen már az első mondattal
megkedveltem őket. Tisztára, mintha az én anyukámat hallottam volna, mondjuk,
szerintem ő csak mondogatja és szívinfarktust kapna, ha végén még szavain
fognám, de lehet én is. Sőt biztos. :D
„ - Tudom, mennyire utálod a meglepetéseket, Stella. Szeretnénk közölni veled az elvárásainkat, és elegendő időt adni neked, de mindenesetre tudnod kell, hogy mi készen állunk a nagyszülővé válásra.”
Ugye?
Mondtam, hogy egyből rátérünk az érdekes dolgokra, persze ez még nem jelenti azt,
hogy semmit nem tudunk meg a szereplőkről. Már az elején megtudjuk, hogy Stella
Asperger-szindrómás és ebből kifolyólag nehezen teremt testi kapcsolatot másokkal.
Viszont, ahogy a legtöbb hozzá hasonló mindenért meg kellett küzdenie az
életben. Soha nem szeretett csalódást okozni a szüleinek. Most sem akart.
Tudta, hogy valamit tennie kell, de elsőnek nem tudta hogyan. Hisz ő nem egyszerű
esett és egyáltalán nem átlagos. Hihetetlenül okos, amit nem is hinnének sokan.
Talán ezért is mondják a tanárok, hogy mindenki másban jobb. Ez náluk is így
van. Stella például imádja a közgazdaságtant, vagyis annak inkább egy ágazatát,
de azt most nem árulom el, hogy mi az. Majd felcsillan a remény a szemében és
rájön, hogy hogyan legyen jobb abban, amiben szerinte nagyon rossz még pedig a
testikapcsolatban. Ehhez segítségül veszi az internetet és az eszkort oldalak
között kutatva megtalálja Michaelt.
A
férfi nagyon meglepődik, mikor meglátja Stellát. Egyáltalán nem ilyennek képzelte
el. Kellemesen csalódik a lányban és elsőnek arra gondol, hogy az egész csak
átverés. Szép lassan viszont rájön, hogy nem az. Hisz Stella teljesen komolyan
gondolja ezt az egészet. Persze nem árulja el a lány, hogy kicsivel másabb,
mint a többiek. Amit sajnáltam, de persze teljesen megértem. Talán fordított
esetben én sem mondanám el senkinek és titkolnám, ameddig csak lehet. A
cselekmények innentől kezdve jönnek maguktól. Csak úgy faltam a lapokat,
annyira édes és ez az imádni való stílusa teszi letehetetlenné a könyvet.
Mindenáron tudni akarod, hogy mi lesz a következő oldalon. Egy csodálatosan
megírt szerelmes történetet kapunk, ami egyáltalán nem átlagos.
Helen
nyíltan és teljesen őszintén mesél róluk. Számomra ezzel nyert meg a legjobban.
Nem próbált meg semmit rejtegetni. Mindkét félnek megvannak a titkai a másik
előtt, amire nem szeretnék, ha a másik rájönne. De mint tudjuk a kapcsolatokat
a titkok szokták megmérgezni, de a legtöbb esetben megtudják, ezt oldani
viszont van, mikor kifogunk olyan regényeket, ahol mindent tönkre vág az pedig,
hogy ez a könyv melyikhez tartozik? Azzal sajnos meg kell várnotok míg, kijön a
regény. De higgyétek, el teljesen megéri várni, hisz tudjátok, az jó dolgokra
megéri várni. Helennek varázslatos stílusa van egyszerűen lenyűgöző. Nem
szokatlan, nem unalmas, hanem inkább magával ragadó. Tudom, hogy ezer meg ezer
szerelmi történet kering már a világban, de Helen mégis tud újat adni. Egy
kincset a sok átlagos között. Számomra eddig ez az év könyve és igen ezt így
kimerem jelenteni már májusban. Nagyon vártam már, hogy a kezembe foghassam, és
mérhetetlenül boldog vagyok, hogy ilyen hamar sikerült. Remélem ti is kedvet
kaptok hozzá. Szerintem mindenkinek jót tesz, ha elolvassa talán egy kicsit elfogadóbb
lesz, ami mint tudjuk nem ártana a mai világban. Egy nem mindennapi szerelmi
történet, egy nem mindennapi személyekről. Talán ez a mondat jellemzi őket a
leginkább. J
Kedvenc idézetek:
„Minden tánchoz ketten kellenek, Stella. Neked bejön, amit érzel rajtam. Nekem bejön, amit érzek rajtad.”
" Attól kezdve a szemében ő lenne az autista lány... Kevesebb lenne."
„Ha az anyja a fejébe vett valamit, olyan volt, mint egy elszánt méhészborz: makacs, állhatatos, csak épp nem volt szőrös és nem vicsorgott.”
Köszönöm, hogy itt jártatok, Patti. :)
A könyvet az alábbi linken keresztül tudjátok
előrendelni. J
Megjegyzések
Megjegyzés küldése