ÉRTÉKELÉS - Renée Carlino : Sweet Thing - Te édes

Hm..ez volt az a könyv, ahol legszívesebben a főszereplő lányt, Mia-t kiírtam volna az egész történetből... na de kezdjük csak az elején, szépen, apránként. :)

Fülszöveg:

Meg kell találnod az összhangot a szíved és az eszed között… akkor meghallod majd a lelked muzsikáját.

Mia Kelly azt gondolja, hogy az élete sínen van. Diplomáját egy elit egyetemen szerezte, képzett zongorista, egy gyakorlatias gondolkozású anya és egy különc apa lánya. A diploma megszerzése óta azonban nem találja a helyét. Azon őrlődik, hogy üzleti végzettségével kezdjen-e valamit, vagy a zenében mélyedjen el, amit szenvedélyesen szeret.

Amikor édesapja váratlanul meghal, úgy határoz, hogy amíg ki nem találja, mihez kezdjen a saját életével, addig az apjáét folytatja. Ann Arbort New York Cityre cseréli, és átveszi apja blues kávézójának vezetését. A népszerű találkozóhely törzsközönségét fel nem fedezett helyi zenészek, művészek alkotják. Mia eddig távol tartotta magát az izgalmas és kiszámíthatatlan művészléttől, de a váratlan találkozás Will-lel, az édes, helyes, elragadó gitárossal, bepillantást enged neki ebbe a világba. Amikor a srác a barátja, majd a lakótársa lesz, Mia minden tőle telhetőt elkövet, hogy elnyomja a lelkében dúló szenvedélyt, amit iránta és a zene iránt érez, de apja öröksége lassanként megnyitja a szívét.

Oldalszám: 336

Kiadó: Könyvmolyképző

Eredeti cím: Sweet Thing

Fordító: Margittay

ISBN: 9789633996065

A történet egy külső szemlélő szemszögével kezdődik Laurennel és a gyermekeivel, akiknek Mia segít, mert szegénynek nehéz három gyerkőccel.

"A húszas éveink eleje arról szól, hogy falatnyi rövidnacit hordjunk, kismillió egyetemi kurzust otthagyjunk, akár ötször szakot válthatunk, egyéjszakás kalandokba bonyolódjunk, alkoholmérgezést kapjunk, lefeküdjünk a szomszéddal a barátnője szeme láttára, egy távoli unokatesóval randizzunk, kokaint szívjunk, ne legyen egy vasunk se, vagy ronda sminket viseljünk. Aztán úgy huszonöt éves kor körül a legtöbbünket kezdenek más dolgok is foglalkoztatni. A nagy kérdések: Mit akarsz kezdeni életed hátralévő részével? Kivel kötsz házasságot, már ha kötsz egyáltalán? Milyen pályát válasz? Akarsz-e gyereket? Úgy tűnt, mintha huszonöt évesen biztos lettem volna mindezekben, huszonhat éves koromra azonban hirtelen fogalmam sem volt a válaszokról. Ekkor döbbentem rá, hogy huszonévesen meghozott döntéseink maradandó nyomot hagynak az életünkben. "

Ez a rész nagyon ki lett találva. Már az elején megszerettem őket. Lauren felfogása az életről, így belegondolva nagyon igaz. Mármint én 23 évesen is már a huszonöt éves dolgokon gondolkodom, szóval teljesen átérzem.  Utána megkapjuk Mia szemszögét és az utolsó két fejezeten kívül, mindig az ő szemszögéből „nézhetjük” a történetet.

Mia repülővel utazik New Yorkba, hogy átvegye édesapja kávézóját a Kell's-t. Apukája nemrég meghalt és majdnem mindent Miára hagyott. A repülőútón mellé kerül Will, aki zenész, de még nem futott be. Willről Miának sokszor az édesapja jut eszébe, ami néha furcsa, mert szexinek tartja, majd közli, hogy pont olyan, mint az apja. :D  Nagyon aranyos jelenet volt az ővéké, ahogy Mia bátorította Willt, hogy nem féljen a repülő úton és bármilyen hihetetlen teljesen megnyugtatta őt. Itt még szerettem Miát. :)

" - Aranyos vagy, Will.

- Pedig az ellenállhatatlanra hajtottam - felelte pimasz vigyorral. "

A mellékszereplőket viszont nagyon megkedveltem, főleg Jennyt a szókimondó kolléganőét és egyben barátnőjét. Marthat, aki gyerekkora óta mellette van és még Mia szüleit is szerettem. Will pedig egyszerűen lehengerlő volt és még a családját is bírtam, amíg Will meg nem említette, hogy mennyire lenézik, hogy zenél. :D

Az elején még értettem miért nem akar Mia magának egy olyan apát, mint az ővé volt. Jó nem azt mondom, hogy rossz apja volt Miának csak szeretett volna magának egy olyan pasit, aki mellette van, aki ésszerűen gondolkodik. Ő egy pénzügyileg is stabil párkapcsolatot akart, ahol nem mindent ő fizet és nem mindenért ő tesz. Ugye a szülei szétmentek, de a valódi okát csak később tudjuk meg.

Mia karaktere viszont a cselekmények folyamán egyre unszimpatikussá vált. Miután elvégezte az egyetemet, a diplomája után egy évig csak utazgatott, amit a szülei és a nagyszülei fizettek. Ezzel még nem is lett volna gond, ha Willel szemben nem mindig azt hozza fel, hogy csóró zenész. Holott ő eddigi csak a rokonai pénzét szórta el a világba.  Sajnos mindenkinek nem tehetnek alá a családtagok mindent. Magát hibátlannak gondolta. Elmondta, hogy nem keveredik egy éjszakás kalandokba, majd az utazgatások közepette mégis volt egy ballépése és még csak beszélni se tudott vele, mert a srác nem tudott angolul. Ki érti a nőket? :D 

Szerette Willt legalábbis a belső vivódásai ezt bizonyították és néha testi jelekkel is mutatta neki, de mikor közeledett szegény folyton ellökte magától. Iszonyúan utáltam ilyenkor, szegény srácot hagyta szenvedni és utána meglepte, ha mások is Will pártján álltak.

Will egy nagyon jó zenész volt, de nem akart megváltozni. Ő a maga kedvéért akart zenélni és nem valami alibi imidzzsel szeretett volna híres lenni. Ami szerintem tök rendben van. Mia nagyon ügyes zongorista volt mégis ellökte volna magától a zenét. Szóval elég sok mindent nem kedveltem benne. Nagyon ütős párost alkottak volna.

A végére Mia karaktere szerethető lett, miután rájött, hogy egy idióta és nagyon bírtam ahogy szenvedett, mondjuk a folytonos ivászata kiakasztó volt. Az utolsó pár fejezet pedig szívhez szóló volt. A két kedvenc szereplőm szemszögéből újra más megközelítésből láttuk a történetet és ez nagyon feldobta a könyvet szerintem. :)

Viszont egy könyvben sem találkoztam ennyi becézéssel konkrétan:

kiskomám, kisöreg, kisember, te nő, te lány, drága (9), te kis nagyszájú, te kis ijedős cica, nagyszájú, haver (30), kicsim, kicsi, édes kicsim, cicus, szépségem, babám, én drága Miám, drága Mia, kicsi Mia, aranyos szívem, szívem (51), drágám (7), csajszer (4), csajszi, csajszikám, bébi (41), cica, te buta, babuci, kicsi lány, havernő, édes, te édes, barátocskám, lakócimbora (9), lakócimbi, Pulykatojás, Szeplőske, Mosolyka, Kiskölyök, kis kőkorszaki szaki, a mi kis babszemjankónk, öcsisajt, Zakkant agyú Will

"Te anyád és apád is vagy. A tapasztalataid, a félelmeid, a szeretet, amit engedsz a felszínre törni – te vagy. A végzettséged, a tehetséged és a szenvedélyed – te vagy. A fájdalmad, az örömöd és az ábrándjaid is mind te vagy. Te vagy én is, meg Sheil, meg Jenny, meg Will, és minden ember, aki megérinti a lelked… de te mindenekelőtt te vagy, bárkinek álmodod is magad…"

"Akkor vagy valóban szerelmes, ha megkérdezed magadtól, mi lenne nehezebb: neked végignézni az ő halálát, vagy azzal a tudattal élni, hogy ő fogja végignézni a tiédet? Melyikőtökhöz kegyesebb a sors? Csak amikor halálos aggodalommal szeretsz valakit, akkor jössz rá, mit is jelent a kegyes halál. A szerelem nem szelíd romantikáról szól, hanem átkozottul brutális, amitől az ember képes pánikszerűen elmenekülni. Szeretni bátor dolog, és nem ismerek Willnél bátrabb embert."

„– Meg kell találnod az összhangot a szíved és az eszed között… akkor meghallod majd a lelked muzsikáját.”

„Elköteleződni valaki mellett hit kérdése. Ezért olyan nehéz némelyeknek. Jövendőmondó varázsgömb nincs, de ha eléggé szeretsz valakit, és egy az álmotok, akkor úgy hiszel a másikban, mint önmagadban, és ez a legjobb abban, hogy megosztod vele az életed…több leszel tőle.”

„Tanulj meg segítséget kérni, amikor szükséged van rá…és vedd észre, hogy mikor van rá szükséged!”

"Amikor a lélek sír, a test azonban nem harcol, az annak a jele, hogy az ember teljesen megadta magát a fájdalomnak."

"Olyan volt, mint egy bukott angyal, aki arra vár, hogy visszaengedjék a mennyországba."

Köszönöm, hogy itt jártál, Pati :)