Rácz-Stefán Tibor - Téged kérlek karácsonyra
„– Csak szeress. Bármi is történjen, bármit is tegyek, bárhogy is döntsek az életemben, csak szeress. Semmi mást nem kérek.”
Személyes véleményem:
Eredetileg
a téged kérlek karácsonyra még a két ünnep között került volna olvasásra, de
annyi minden jött közbe, hogy esélyem sem volt semmit olvasni. Viszont nem is
baj, bár kinézve most az ablakon lehet ma kellett volna elolvasnom. Kár, hogy
Tibi könyveinek tulajdonságai közé tartozik, hogy annyira magába szippant, hogy
egy nap alatt ki is olvasod. Így történt ezzel a könyvvel is. Tegnap elkezdtem
és este fél12-kor fejeztem be. Látjátok? Ezt váltja ki belőlem Tibi könyve. Én,
aki tíz körül legkésőbb alszom képes vagyok fél12ig olvasni csak, hogy tudjam
mi lesz a vége.
Magáról a könyvről:
A könyv első számú főszereplője Gergő, aki az Ady sztárja (igen ez az az Ady, ahova
Hannáék
is jártak). Kimagasló sportoló és mindenki szereti, de neki is van egy titka.
Egy súlyos titok, amit nem mert elmondani senkinek. Egy titok mely az egész
életét megváltoztatja, ha kiderül. Gergő meleg, de ezt titokban tartja, hisz ő
is látja mi megy a világba és az iskolájába. Martin az évfolyamtársa nyíltan
meleg. Nem reklámozta, csak kicsi gólyaként válaszolt egy kérdésre, amiből
rögtön mindenki levágta. A fiúk nem barátkoznak vele, az emberek ferde szemmel
néznek rá, és ő pedig mindenkiben ennek ellenére is próbálja a jót látni.
Egy
nap történik Martin és Gergő legjobb barátja között egy konfliktus, Zalán
eléggé homofób. Ha pedig valami miatt ideges lesz akkor agresszívvá válik és
Martin pont ott volt. Szerencsére Gergő közbeavatkozott, de ez az összetűzés elég
vélt ahhoz, hogy elkezdjen másképp látni a barátságukat és saját magát. Gergő
és Martin barátsága ezután kezdődött mikor Martin legjobb barátnője meghívta őket
a vasárnapi kfc-s programjukra.
Tibi
megint egy rettentő nehéz témához nyúlt. Itt nem csak a melegekről van szó,
hanem egy lányról is, aki cigány nemzetiségű. A tanárja folyamatosan inzultálja.
Kevesebb pontokat ad, mint másnak. Egyszerűen Violának semmi esélye bármit is
tesz. Pedig egy dolgos kislány. Az édesanyja meghalt, így az édesapja egyedül
neveli őt és a kishúgát. Délutánonként takarítani jár házakhoz, mellette
elvégzi a háztartást és figyel a kistesójára. Az apja dolgozik amennyit tud,
mégis szüksége van a segítségre. Példaértékű, amit véghez visz mégis bántják.
A
történet komoly témát feldolgozó, szerelmi történet. Van szó a pályaválasztásról,
hogy mennyire nem tudjuk 17-18 évesen, hogy mik szeretnének lenni. A melegek
mai státuszáról a társadalomba és a különböző nemzetiségek kirekesztéséről. Még
is ezt az egészet olyan formában tudja elénk tenni, hogy egyszerűen
letehetetlenné teszi a könyvet.
Egyben az egész:
A
történetben elég sok vélemény előkerült a melegekkel kapcsolatban. Gergő
édesanyja leginkább azt fájlalta, hogy ezen gyermekek szülei nem lehetnek
nagymamák. De a mai világban nem teljesen így van. A heteró párok is jó párszor
úgy döntenek, hogy nem akarnak gyermeket. Egyszerűen ők nem állnak készen erre,
jobban vágynak a szabadságra vagy egyéb okok. Ezen gyermekek szülei sem
lehetnek nagymamák. De egy dolgot sosem felejtsünk el. A gyermeket magunknak
kell szülni és nem a „nagyszülőknek”. Nekünk lesznek a felelősségeink, nekünk
kell megoldani a problémákat, eltartani, taníttatni. Sose egy elvárás miatt változtassunk
az életünkön. Egyre több a meddő nő is. Közben pedig tonna számra vannak a
gyerekek az árvaházakban, mert olyan feltételek kellenek az örökbefogadáshoz és
olyan sok macera az egész, hogy mire egy pár gyermeket kaphat addigra eltelik
már 2-3-4 év. Rettentő ellenszenves volt Gergő nagymamája is, konkrétan
kiátkozta a saját unokáját. Ez nagyon megérintett. Rettentő érzékeny lány
vagyok és sose felejtem el mikor a kollgéiumba, ahol laktam voltak
beszélgetések különböző emberekkel, hogy elfogadóbbak/megértőbbek legyünk. Egy
16 éves fiú is eljött az édesanyjával, aki meleg volt. A fiúnak kérdéseket
tettünk fel és ami mindenkit érdekelt, hogy mi történt mikor elmondta a
szüleinek. Kérdeztük, hogy az apukája miért nem kísérte el. Picit megszeppent,
de elmondta, hogy azóta nem beszélt az apjával, hogy elárulta azt, hogy a
fiúkhoz vonzódik. Egyszerűen az apja kitörölte a 16 évet, amit vele töltött. Pedig
a vére volt. Annyira rossz volt hallani, az ilyen nem méltó szerintem apának,
hisz a gyerekünk olyan, amilyen. Mindig szeretnünk kell őket, támogatni,
bátorítani és óvni. Ha nm is tudjuk elfogadni őket, akkor legalább hagyjuk
békén. Ne bántsuk se fizikailag, se lelkileg. Egyszerűen menjünk tovább. Ők sem
bántanak minket, mi se bántsuk őket.
Az emberek nem attól lesznek jók és rosszak, hogy kihez vonzódnak, hanem attól, hogy hogyan bánunk másokkal.
Köszönöm,
hogy benéztetek.
Xoxo, Patti 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése