Értékelés: Anne L. Green - Sorsdöntő pillanat

 „Nem gyűjtök pénzt, mert nem jön velem a sírba. Nem gyűjtök haragot, mert elszívja az erőm. Nem halmozok problémás kapcsolatokat, mert beárnyékolnák a szabadságom.”

Fülszöveg:

Tiéd a választás

Fanni, egy fiatal, ambiciózus lány, aki hiszi, hogy sikeres életet élhet, amiért érdemes megküzdenie. Azonban a sors váratlan fordulatai miatt megváltozik a boldogságról alkotott képe.

Amikor Dominik, a magabiztos és lehengerlő vállalkozó belép az életébe, egy csillogó, ígéretekkel teli világ kapuja tárul ki előtte. Szinte szárnyal a karrierje. De a siker valóban egyenlő a boldogsággal?

Fanni megismerkedik a szabad szellemű Olivérrel. A hedonista szépfiú különös
érzelmeket ébreszt a lányban, aki hiába vonzódik hozzá, valami mégis taszítja benne.

Fanni megreked. A szálak összekuszálódnak, a lányt a választás terhe egyre inkább feszíti belülről. Ráébred, a döntések jelentős következményekkel járhatnak. A jövője a tét, de merre induljon tovább? 

Anne L. Green Szentendre színes kavalkádjába csábít minket, ahol az élet írja a forgatókönyvet, de a végszó az olvasóé.

Személyes véleményen:

Nagyon szeretem Erzsó könyveit és már akkor tudtam, hogy ezt el kell olvasnom, mikor a címét először láttam és milyen igazam is volt. Nagyjából 3 nap alatt olvastam el. 90%-ban a kislányom éjszakai virrasztása alatt volt időm olvasni. Az értékelést viszont nem volt ilyen egyszerű kirakni róla, de legalább olvasni enged, ha már aludni nem. :D

 

Magáról a könyvről:

 

A főszereplőnk Fanni, egy fiatal lány, aki pályakezdő marketingesként próbál érvényesülni. Az elején megismerjük őt és a csodálatos várost, ahol él, Szentendrét. Bemutatkozik nekünk Gina is, Fanni legjobb barátnője. Akit sokáig nem kedveltem azért amilyen. Az ő életstílusa és személyisége eléggé messze áll tőlem. Valahogy jobban eltudtam magam képzelni Fanni szerepében. Amivel nincs semmi gond, mivel mégis csak ő a főszereplő, de Gina szerepét is rátudtam vetíteni egy volt szobatársamra, aki viszont tuti kedvelte volna őt. A két lány hivatalosak az egyik barátnőjük, Andi szülinapi bulijába, ahol Gina megismerkedik egy sráccal, később pedig a baráti társaságon keresztül Fanni is. Bár a bulin Fanni találkozik Andi testvérével is, az ő részük elég kevés, pedig én olvastam volna róluk még.

Eközben a lányra szemet vet az új munkahelyének egyik ügyfele. Méghozzá a vezérigazgató Nemes Dominik. Így hát el kell döntenie, hogy kivel próbálja meg a kapcsolatnak nevezhető játékot.

Az olvasó döntheti el, hogy kit választ, ha pedig eldőlt akkor nincs más dolgod, mint az ő oldalaira lapoznod. Bevallom én nem választottam, mert nekem az eleje óta inkább egy harmadik fél a befutó, de úgyis elolvastam volna mindkét fiúval az esetet.

 „Most már tudom, hogy minden döntésem hibás volt. Az a legközelebb soha többé nem jön el. Már nincs „majd holnap”. A kimondatlan szavak pedig ott maradnak örökre a levegőben, és én csak álltam, üresen, azzal a keserű tudattal, hogy mindent elszúrtam. Az időt, a lehetőséget, az utolsó pillanatokat.”

Ha valaki végig olvassa akkor látja, hogy mindkét fiúnak megvan a jó és rossz oldala, hogy Fanni

melyik esetben járt volna jobban? Őszintén azt mondanám azzal, akivel nem veszített volna el fontos pillanatokat vagy épp személyeket. 

Fanni az egyik kapcsolatban bele cseppen egy olyan világba, amire gondolni se mert volna. Ahol a gyermekprostitúció kézben jár a kikapcsolódással. Ott hol a nők csak tárgyak. Ebben a világban egy olyan ember is benne van, aki nagyon közel áll Fannihoz. Szerintem ezek voltak azok a részek, ahol a legjobban összetörtem, ahol a legtöbbet sírtam. Hisz annyi fájdalommal járt együtt.

A másik kapcsolatban pedig megtudja milyen egy bántalmazó kapcsolat úgy, hogy az egyik percben minden szép, de a következőben csattan az a bizonyos kéz.

„– A valóság kegyetlen. Nem enged teret az illúziónak. Arcul csapott, és ez a pofon mély nyomott hagyott bennem.”

A kapcsolati dolgokon kívül előjött a család. Az, hogy mennyire fontos, hogy tartsuk a kapcsolatot azokkal, akik számunkra a legfontosabbak. Ne veszítsük el önmagunkat csak azért, mert most épp egy boldog vagy éppen egy olyan időszakunkat éljünk, amikor nem merünk sehova se menni.

Egyben az egész:

Pár nap alatt elolvastam, de csak mert annyira olvastatta magát. Mikor befejeztem az első srácot, reménykedtem benne, hogy a másodikkal nagyobb szerencséje lett volna. Majd csattant az a bizonyos pofon és megcsapott a valóság, hogy ez sem az a kapcsolat amire Fanni vágyott volna és amit megérdemel. Örültem volna egy harmadik szemszögnek és lett is volna ötletem már az elején, de a végére csak kaptam egy mini happy endet, aminek nagyon örültem.