Értékelés: Ellie Midwood - A legbátrabb nő
„Ebben a nácik által teremtett őrületben
valahogy elfelejtette, hogy nincs egyedül. Ketten vannak az egész ellenséges
világgal szemben, és együtt bármit képesek túlélni.”
Személyes
véleményem:
Már
egy ideje kiszemeltem magamnak a könyvet, hisz szeretek ebben a témában
olvasni. Annyira magával tud ragadni ez a világ, hisz önmagában is szeretem a
történelmi könyveket és így mintha jobban belelátnék az akkori eseményekbe.
Emiatt is keltette fel a figyelmem a fülszöveg. A legbátrabb nő tényleg az
akkori idők legbátrabbjairól szól, hisz, mint a könyvből is kiderül nem ő volt
az egyetlen bátor hölgy, illetve férfi. Csak önmagukban nagyon kevesek voltak.
Magáról
a könyvről:
A
történet főszereplője Margot Rosenberg, aki akár híres színésznő is lehetett
volna, ha mondjuk 15-20 évvel később születik vagy épp korábban. Tökéletes út
vezetett neki odáig. Megtalálta a szerelmet és így egy csodálatos férje lett és
a szeme előtt csak egy még csodálatosabb élet rajzolódott ki, majd egyszerűen
fokozatosan minden elszállt. A náci Németországban fokozatosan jöttek a
törvények és ez nem csak a zsidókat érintette, hanem azokat is, akik zsidó
ember mellett találták meg a boldogságukat. Így Margot karrierje romba dőlt és
szertefoszlottak színészetről szóló álmai. A stúdió varrónőnek felvette vagy
inkább átvette, hisz még dolgozni szabadott neki, hiába volt árja. Viszont
férje a táradalom szemében csak egy élősködő volt. Ott voltak a jelek, hogy
lépjen le és menjen máshova új életet kezdeni. De Margot makacs ember volt és
nem hitte el, hogy lehet ennél rosszabb, mikor pedig megtörtént, már késő volt
elmenni. Fokozatosan jöttek a gondok. A munkanélküliség, a kitiltások, a
csillag, amiért még fizetniük is kellett. Később már csak bizonyos lakásokban
lakhattak és még lehetne sorolni. Margot világa a feje tetejére állt. Édesanyja
elfordult tőlük és csak apjára és annak párjára számíthatott. Néha kicsit
meseszerűnek tűnt. Mikor nehéz helyzetbe kerül, hirtelen jött a megoldás és
tudta mit kell tenni. Máskor meg teljesen kilátástalannak tűnt az élet. Voltak
nagyon kemény dolgot, mint például, hogy a zsidók nem tarthattak állatokat,
mert az volt az elv, hogy inkább öljék meg őket akkor is jobb nekik, minthogy
egy zsidónál legyen.
Egyben
az egész:
Szörnyű
még így 80 év távlatából is belegondolni, hogy ezen embereknek kellett
keresztülmenniük. Egyszerűen nehéz belegondolni abba, hogy bárki megbélyegeznek
olyan dolog miatt, amiről nem tehet. Közben látod a párhuzamot, ami bár nem
ilyen kegyetlen, de itt is bélyegzünk meg embereket olyan dolgok miatt, amiről
nem tehetnek. Bezárunk boltokat, mert azt hiszik néhányan, hogy ezzel megvédik
a gyerekeket. Ha az olvasástól válik valaki valamilyenné, akkor én valószínűleg
a sok pszichothrillertől, amit az utóbbi időben olvastam sorozatgyilkos lettem.
:D
Szóval,
ha valaki ebből a könyvből bármit is megtanul az legyen az, hogy szeressük a
másik embert és ne bántsuk. Ne ítéljünk el senkit olyan dolgokért, amiről nem
tehet. Margotékat elítélték férje származása miatt és azon, amin keresztülment
nem kívánom a legrosszabb ellenségemnek sem. A poklok poklát élte át. Ő
kitartott a szeretet ember mellett még akkor is, ha ezzel magának okozott
sanyarú sorsot. Erős nő volt, hittel és egy iszonyú szerető szívvel. Egy bátor
nő, akire csak felnézni lehet.
Idézetek:
„Egymásra néztek,
elmosolyodtak a közös viccen, majd hirtelen ötlettől vezérelve szájon csókolták
egymást az ellenség épülete előtt csak azért, hogy bebizonyítsák, a szerelem
még mindig erősebb, mint a gyűlölet.”
„– Látja, milyen sok
gondot okoz magának a férje?
– Nem. Azt látom, hogy a kormány okoz nekünk ilyen
sok gondot.”
„A kevésbé szerencsések,
akiket kirúgtak a lakásukból, és nem volt senki, aki befogadta volna őket, ott
aludtak az utcán minden holmijukkal együtt. Éjszaka olyan lett a környék, mint
valami hirtelenjében felállított menekülttábor. Csupán a ponyvából állított kis
sátrak védték a hontalan embereket az időjárás viszontagságaitól.”
„A meleg vízzel és az
idővel való takarékosság miatt a legtöbb család együtt zuhanyozott, azok is,
akiknek gyerekeik voltak. Ami bármikor máskor illetlenségnek számított volna,
most ebben a párhuzamos, új világban hirtelen megszokottá vált.”
„A feje fölött felhők
gyülekeztek. Nem kellett felnéznie az ólomszürke égboltra, hogy tudja, vihar
közeledik. Olyan vihar, amit egyikük sem fog túlélni. Sajnos erről szilárdan
meg volt győződve.”
„Mivel a boldog emberek
nem ismerték a gyűlöletet. Ők nem hordozták azt a szívükben. A boldog emberek
másokat is boldoggá akartak tenni. Megosztani a fényüket, ahogyan Anastasia is
tette, meg Lisl és az a rendőr, aki becsempészte Margot kis csomagjait Jochenhez
néhány órával azelőtt, és hálás, biztató szavakkal tért vissza: Azt mondja, ne
aggódjon miatta. Jó egészségben van, és jó a kedve is. Azt mondja, nagyon
szereti magát, és rettentően hiányzik neki. Maga meg valami liba, bármit is
jelentsen ez.”
Köszönöm, hogy benéztetek.
Xoxo, Patti! 😊
Megjegyzések
Megjegyzés küldése