Beleolvasó | Anne L. Green - Joyce csapdájában

William

Lakat alatt

„Nincs férfi, nincs nő, aki mindig erős tudna maradni, képes lenne elviselni az igazságtalan véleményt, a gyalázó szót; a rágalom még egy bolond szájából is belehasít olykor a védtelen érzésekbe.”

(Charlotte Bronte)

Teljesen összezavarodtam. Most már Igor is ki volt rám bukva, pedig, ha belegondolok, ő volt az utolsó ember, akit fel akartam bosszantani. Felhívtam Nikót, aki megígérte, utánanéz a rejtélyes rendszerfeltörésnek. Ha valaki, akkor ő rájöhetett, ki a titokzatos hacker. Mivel nem nagyon tehettem mást, bementem dolgozni. Leparkoltam a kapitányság előtt, amikor megláttam Jacket, ahogy éppen befejezett egy telefonbeszélgetést.

– Helló, Jack – üdvözöltem.

– Mi újság? Nagyon zaklatottnak tűnsz – méregetett.

– Új fejlemények vannak. Egyre bonyolultabb minden – pillantottam körbe.

– Ezt én is megerősíthetem. Megtaláltam ugyanis Jane Robertst, a pszichológust.

– Meglett a holtteste? – torpantam meg egy pillanatra.

– Nem egészen. A nő él és virul. Kutya baja. Vidékre költözött – vakarta zavartan a tarkóját.

– Ilyen hirtelen? Mégis miért szívódott fel? – morfondíroztam.

– Hamarosan erre a kérdésre is meglesz a válasz, ne izgulj! – veregetett hátba.

– De legalább gyilkossággal nem fognak megvádolni – fújtam ki a levegőt megkönnyebbülten.

– William Keyes nyomozó? – szólalt meg valaki mögöttünk. Egyszerre fordultunk meg mindketten. Két férfi méregetett bennünket összeszűkült tekintettel. – Milton hadnagy vagyok, ő pedig itt a társam, Graham – emelte fel a jelvényét. – Melyikőjük William Keyes?

– Én vagyok – léptem feléjük.

Egymásra néztek, majd újra rám.

– Most velünk kell jönnie – szólalt meg Milton.

– Hogy érti azt, hogy kell? – biccentette oldalra a fejét Jack.

– Letartóztatási parancsunk van ellene – adta magyarázatul Graham.

– Mivel vádolnak? – kapkodtam a tekintetem közöttük.

– Súlyos testi sértéssel – felelte a hadnagy.

Habár számítottam rá, hogy ez egyszer bekövetkezik, gyökeret vert a lábam a döbbenettől.

– De én nem bántottam senkit – tiltakoztam.

– Láthatnánk azt a parancsot? – lépett elém Jack.

– Forduljon meg! – ragadta meg a vállam Milton, majd indokolatlanul erősen csavarta hátra a kezem. – Jogában áll hallgatni – kezdte el sorolni a jogaimat. – Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van egy ügyvéddel beszélni. Ha nem tud ügyvédet fogadni, az állam fog kijelölni egyet.

– Hé, erre semmi szükség – avatkozott közbe Jack.

– Maga maradjon ki ebből, ha nem akarja, hogy magát is letartóztassuk a nyomozás akadályoztatásáért – taszította odébb Graham.

– Ez rendőri túlkapás – emelte fel a hangját.

– Mi csak tesszük a dolgunkat – hajolt a képébe a másik.

– Legalább tudhatnám, pontosan mi a vád? – szólaltam meg én is.

– A menyasszonya tett ön ellen feljelentést életveszélyt okozó súlyos testi sértés vádjával.

– Hogy mivel? – pördültem szembe az engem megbilincselő rendőrrel.

– Nyugodjon le, vagy kénytelen leszek említést tenni a jelentésemben, hogy ellenállt a letartóztatásakor.

– Egyáltalán nem vagyok nyugodt. Az a nő hazudik – ziháltam feldúltan. – Én nem tettem semmi rosszat – mondtam nekik. – Ártatlan vagyok.

Sejtettem, hogy ez nem túl eredeti szöveg, hallhatták már elégszer, ahogy én is, de találóbb nem jutott az eszembe.

– Lesz esélye a védekezésre – ragadta meg a karom a fickó, és elvezetett az autójáig. Ennél megalázóbb dologban aligha volt részem életemben. Egy rendőr, akit bilincsben vezetnek el. Abban a pillanatban minden összeomlott. Még azt is bántam, hogy rendőr lettem, hát még azt, hogy hagytam, hogy így alakuljanak a dolgok Joyce és köztem. Mégis ami a legjobban bántott, az volt, amit ennek a két intézkedő zsarunak a szemében láttam. Tudtam, hogy a rendőrök között is vannak rossz emberek, korruptak, hűtlenek, vagy olyanok, akik időnként nem tudják kezelni az indulataikat, de én nem ilyen voltam. Tisztában voltam vele, bármilyen kimenetele lesz is ennek az ügynek, ez az eset tönkreteszi a rendőri karrieremet.

Kétségbeesetten pillantottam vissza Jackre.

– Ne izgulj, Will! Egy jó ügyvéd sec-perc alatt kihúz a bajból. Ismerek is egyet – tette hozzá.

– Megtennéd, hogy felhívod Heathert? Jelenleg éppen más dolgok kötnek le – intettem a megbilincselt kezem felé. Próbáltam elviccelni, de a helyzetből adódóan nem igazán jött össze.

– Kihozunk! – kiáltott utánam és már a fülén is volt a telefonja.

Ha felkeltettem érdeklődésed akkor rendel meg ITT

Patti 😊